Kalevalai mélységek tárulnak fel a folk metál kedvelői előtt, ha a Korpiklaani legújabb lemezébe belehallgatnak. A tavaly megjelent Manala című album ugyanis a finn nemzeti eposz, a Kalevala alvilágának nevét viseli.

A Jonne Järvelä által 2003-ban alapított együttest Magyarországon is jól ismerik a fesztiválok polgárai, hiszen a finn banda többször is fellépett nálunk. A csapat nyolcadik lemeze egészen költőire sikeredett, ami Tuomas Keskimäkinek köszönhető. Ő írta a szövegek jelentős részét, amelyeket a Kalevala ihletett.

Az angolul és finnül is megjelent album borítóját Jan Yrlund készítette. Ezen az együttes kabalafigurája, Vaari látható, mint Vejnemöjnen, ahogyan az alvilágot átszelő tűzfolyó partján üti a sámándobját. A Kalevala szerint az ősz énekmondó azért utazik Manalába, hogy a holtakkal kapcsolatos tudás után kutasson, de nem jár szerencsével. A keresett varázsigéket nem leli fel és az élete is csaknem odaveszik. A bölcs Vejnemöjnen visszaérkezése után mindenkit figyelmeztet, hogy nem biztonságos hely Manala, ha nem muszáj, ne induljon senki neki az odavezető útnak.

Íme, az egyik szám hivatalos klipje, amiben van erdő, kovács, sámán és egy egészen bulizósra sikeredett dal:

A lemezen szerepel az Ievan polkka feldolgozása is, amelyről korábban itt lelkendeztünk. Érdekes értelmezése a dalnak, az biztos:

*

A bejegyzés remélhetően segítette az „Irány Finnország! Irány Lahti!” című vetélkedőre jelentkezett csapatok munkáját. Hajrá!

Helsinki belvárosa ugyanolyan forgalmas hely, mint más fővárosok központja. Igaz, az itteni tömeget nem lehet Tokió, Peking vagy London és Párizs járókelőinek számához mérni, de a nyüzsgés itt is tetten érhető. Ezért is remek ötlet volt ide egy olyan épületet felhúzni, ahol a csend fogadja a betérőket.

A Hiljaisuuden kapelli a nevében hordozza a csendet. (Csend kápolna.) A Kampi bevásárlóközpont és egyben távolsági autóbusz-pályaudvar közvetlen közelében tavaly átadott épület már messziről is meglepő hatást nyújt, de a közelébe érve igazán döbbenetes. Az emberek eltörpülnek mellette, pedig nem tornyos, kőcsipkés és oszlopos. Egyszerű, de lenyűgöző, mint a teremtés maga.

2012-ben Helsinki volt a formatervezés (dizájn) világfővárosa. Akármit is jelentsen ez a fura cím, arra kiválóan alkalmas volt, hogy apropót szolgáltasson a kápolna létrehozására. A K2S Arkkitehdit munkatársai, Mikko Summanen vezető építész irányításával készítették el a terveket. A különleges fa szerkezet nem csak a látogatók, hanem a szakma elismerését is kiváltotta, ami már nemzetközi építészeti díjat is hozott az alkotóknak.

Az ökumenikus kápolnában szertartásokat nem tartanak, ez a hely az önmagunkban való elmélyedést segíti. A kápolna melletti épületben meghatározott fogadóórák alkalmával különböző egyházak lelkészei várják a hozzájuk fordulókat, sőt, szociális gondozók is tartanak itt ügyeletet, hogy az ateisták is találjanak olyanokat, akikkel megbeszélhetik gondjaikat.

A csendben minden lélek otthonra lelhet.

A Helsinki-Vantaa repülőtéren fotóztam ma ezt a különleges szobát. Érdekessége az, hogy a bent található polcokon olyan könyvek vannak, amit az utasok helyeztek ott el.

Aki hoz egy könyvet, az vihet az útra innen egy másikat. Vagy leülhet, olvasgathat. Senki sem ellenőrzi, mennyi könyvet hozunk, mennyit viszünk. Bizalom van és öröm, hogy adhatunk.

Legközelebb én is hozok ide könyvet. Egyébként három magyar kötet volt a sok finn, angol, svéd között.

Magyarország Nagykövetsége és a Magyar Kulturális és Tudományos Központ évente más-más városban, a helyi önkormányzattal együttműködve ünnepli március 15-ét. Mivel Tampere és Miskolc testvérvárosi kapcsolata idén 50 éves, az ünnepség Tamperében lesz. Ez a rendezvény nyitja az ősz végéig tartó tamperei Magyar Kultúra Hetei eseménysorozatot is.

Tampere, Kaleva templom

A március 15-i ünnepi műsort az élő magyar testvér-gyülekezeti kapcsolattal rendelkező, a helyi magyarok istentiszteleteit is befogadó, építészetileg figyelemreméltó Kaleva templomban tartjuk Haris László fotóművész Vizsolyi Biblia témájú kiállításának megnyitójával és három fiatal magyar zenész – Kiss Péter, Szűcs Péter, Szilvay Csilla – koncertjével. Mindenkit szeretettel várunk!

A következő héten három tamperei felsőoktatási intézményben magyar hetet rendeznek, melynek keretében magyar témájú előadásokra kerül sor, valamint az egyetemi menzákon magyar ételeket kínálnak.

Forrás: Magyar Kulturális és Tudományos Központ

A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ 2013. március 10-16. között, immár huszonnegyedik alkalommal rendezi meg a Kodály Hetet a főváros és környéke zenei tanintézeteivel, valamint a Sibelius Akadémiával közösen.

Szilvay Csaba, aki évtizedekig élt Helsinkiben zenetanárként, 1989-ben kezdeményezte az azóta megszakítás nélküli koncertsorozatot: a hét folyamán minden nap más helyszínen az iskolák diákjai szerepelnek, nagyszerű lehetőséget kínálva a Kodály-módszerrel történő zeneoktatás eredményeinek bemutatására.

Magyarországról fiatal pályakezdő művészeket, elsősorban Fischer Annie-ösztöndíjasokat hívunk fellépni. Idei vendégeink: Szűcs Péter klarinétművész és Kiss Péter zongorista. Művészeti vezető: Szilvay Csilla.

A hét nyitókoncertje a hagyományok szerint a Magyar Kulturális és Tudományos Központban lesz, március 10-én, 15:00 órakor, a záró koncert pedig március 16-án szintén 15:00 órai kezdettel a Sibelius Akadémián. (R-talo, Pohjoinen Rautatiekatu 9, Kamarimusiikkisali)

További koncertek:

III. 11. 11.45 -  Iskolai koncert – Länsi-Pasila-i Általános Iskola, Helsinki

III. 12. 19.00 - A XX. századi zene koncertje –   Tapiola-Sali, Espoo

III. 13. 10.00 - Gyermekkoncert – Sello Könyvtár/ Lastenmaa, Espoo

III. 15. 18.00 - Fischer Annie-öszöndíjasok koncertje, Kaleva templom, Tampere

III. 15. 19.00 - Kamarazene koncert – Sellosali, Espoo

A belépés ingyenes.

Forrás: Magyar Kulturális és Tudományos Központ

Finnországban rengeteg csodálatos templom található. Fából, szürke terméskőből, vörös téglából és vasbetonból egyaránt építettek az évszázadok során az itt élők hajlékot az Istennek, imádkozási helyet maguknak. Főként lutheránus, magyar elnevezéssel evangélikus templom található az országban, hiszen a lakosság jelentős része ehhez az egyházhoz tartozik.

Az Orosz Birodalom részeként Finnországban, főként a keleti területeken elterjedt az ortodox kereszténység is. Ez számos, gazdagon díszített templom és ortodox kolostor formájában ma is feltűnhet az országba látogató turistáknak. Katolikus templomok és zsinagógák is várják a hitüket gyakorlókat, továbbá a pár száz főt képviselő kisegyházak is rendelkeznek imahellyel, közösségi épületekkel Finnországban.

Európában utolsóként, a XIII. század során sikerült a finneket a keresztény hitre áttéríteni. Svédországból három hadjárat is indult finn területre, mintegy keresztes háborúként, amely a hódítást és a hittérítést is hivatott volt szolgálni. Abban az évszázadban, 1249-ben épült meg az első, finn földön létrejött kolostor, a mai Turku területén.

A Szent Olavi (Olaf) tiszteletére létrehozott intézményt a dominikánus rend alapította. A domonkosok Svédországban jelentős befolyásra tettek szert, onnan érkeztek a keresztes hadakkal a mai Finnország területére. A Turkuban alapított kolostort többször is tűz pusztította el, s ma már nem állnak a falai. Az ásatások során előkerült maradványok alapján ennek ellenére tudják a történészek, hogy a kolostor területe megközelítőleg 70 méter széles és 100 méter hosszú lehetett.

Szent Olavi halála

Szent Olavi, akiről a kolostor a nevét kapta, norvég király volt 1015-1028 között. Hazájában korlátozta a főrendek hatalmát, kiépítette az egyházi szervezetet. Ármánykodás miatt azonban menekülnie kellett, majd 1030-ban visszatérve, a stiklestadi ütközetben veszítette életét. Népszerűségére jellemező módon már 1031-ben szenté avatták, s ő Norvégia védőszentje is egyben.

*

A bejegyzés remélhetően segítette az „Irány Finnország! Irány Lahti!” című vetélkedőre jelentkezett csapatok munkáját. Hajrá!

Mint már említettem, a finn humorhoz kell egy kis nyitottság. Ezt semmi sem példázza jobban, amint az alább látható rövid filmbejátszás, amely a helyes ajtónyitásra oktatja a finneket.

A film 1979-ben készült, amire talán a főszereplő frizurájából és bajuszából is következtethetünk. A határozott férfihang és a kellemesen idegesítő zene a korabeli ismeretterjesztő alkotások stílusát hozza.

A precíz finnel alaposan elmagyarázzák, hogy mikor, melyik kézzel, melyik lábbal, mit kell csinálni, hogy az ajtónyitás tökéletes legyen. Nekem legjobban a kilépés utáni megfordulás kivitelezése nyerte el a tetszésemet, amit a biztonság kedvéért kétszer is megmutatnak. Egyszerűen nem lehet eltéveszteni.

Az ajtó pontos záródására is nagy hangsúlyt fektetnek, ami talán érthető egy olyan országban, ahol a hideget szeretnék kívül tartani. Nem haszontalan dolog tehát, ha elmélyedünk az ajtó nyitás-csukás tudományában. Főleg, ha ilyen profi segítséget kapunk ebben.

A Balassi Intézet, vagyis a Helsinkiben működő Magyar Kulturális és Tudományos Központ honlapján találtam az alábbi programismertetést.

A rendezvény 2013. március 13-án, szerdán 18 órakor kezdődik Helsinkiben, a Központ épületében.

„Intézetünkben igyekszünk találkozási lehetőséget biztosítani olyan itt élő a magyarokkal, akik finnországi munkájukkal megbecsülést szereztek, öregbítették hazánk hírnevét és sokat tettek a magyar kultúra megismertetéséért.

Szilvay Csaba is ilyen művész, zenepedagógus, aki ugyan nyugdíjba vonulását követően visszaköltözött Magyarországra, de kapcsolatát természetesen nem szakította meg Finnországgal: továbbra is aktívan dolgozik és családi szálak is kötik Suomihoz.

Szilvay Csaba a XXIV. Nemzetközi Kodály Hét alkalmából érkezik Helsinkibe – ennek az évente ismétlődő egyhetes koncertsorozatnak is ő a társalapítója.

Finnországban a Szilvay nevet nagyon sokan ismerik, finnek és magyarok egyaránt. Szilvay Csaba több mint 40 évvel ezelőtt érkezett Jyväskyläbe, Géza néhány évvel később Helsinkibe. A Kelet-Helsinki Zeneiskolában alapították meg 1972-ben az azóta világhírűvé vált Helsinki Ifjúsági Vonósokat (Helsingin Juniorijouset). Zeneoktatási módszerük Kodály elvein alapul és már a hangszer kézbevétele előtt, a hallás, a hangmagasság és az ütemérzék fejlesztésével kezdődik.

A gyermekek világából kiinduló és a szülőket is aktivizáló Colour Strings hegedű- és csellótanítási módszert ma már a világ minden részén ismerik. A Szilvay-tanítványok között számos világhírű előadóművész van, sokuk ért el kiváló eredményeket finn és nemzetközi versenyeken. A kötetlen beszélgetés során az elmúlt évtizedek eseményeiről, benyomásairól, élményeiről kérdezzük Szilvay Csabát, biztosan hallunk tőle egy-két viccet is – a címben szereplő cselló pedig legyen meglepetés.

A rendezvény magyar nyelvű.”

Manapság, a műholdak korában nehéz elképzelni azt, hogy milyen hatalmas munka lehetett egykor térképeket készíteni. Különösen nagy problémát jelentett a korabeli Európa kulturális központjaitól távol eső területek feltérképezése, hiszen például a fagyos északra költséges volt expedíciókat szervezni. Talán ezért nem is meglepő, hogy az első részletes, finn területeket ábrázoló térkép kissé pontatlanra sikeredett.

Kép forrása: Wikipedia

Mindezek ellenére csak tiszteletünket fejezhetjük ki a svéd Olaus Magnus felé, aki hosszú és kitartó munkával összeállította Észak-Európa térképét. A mű a Carta marina nevet kapta, amit Térkép a tengerre, vagy Tengeri térkép elnevezésre fordíthatunk. Vagyis a partvidékek fontossága már a címében is tetten érhető, a szárazföld ennek megfelelően kevéssé lényeges, így erősen elnagyolt. Maga a térkép nyomtatásban 1539-ben látott napvilágot Velencében. És, mint tudjuk, a velenceiek hajós népek.

Korábban is készültek már Skandináviát ábrázoló rajzok, amelyeken a mai Finnország partvonala is feltűnik. Ezeket Claudius Clavus és Jacob Ziegler készítették, de nem voltak olyan részletesek, mint a Carta marina.

Olaus Magnus, aki gazdag, polgári családban született, valamikor az 1490-es években, Rostockban és Kölnben járt iskolába. Egyházi tanulmányai után észak-európai körutat tett, majd Rómába került, utána Lengyelországban tevékenykedett. A svéd, lutheri reformáció idején Olaus Magnus szembe került a svéd királlyal, mert az uralkodóval ellentétben ő ragaszkodott a katolikus hitéhez.

Olaus Magnus nem térhetett vissza Svédországba, így a mai lengyel nevén Gdansknak nevezett városban kezdte el rajzolni nevezetes térképét. A munka tizenkét évig tartott, eközben a rajzoló gondosan tanulmányozta a korábban készült térképeket, útleírásokat, saját, korábbi jegyzeteit. Mindezeken túl levelezésben állt több északi tudóssal, tőlük is információkat kérve a földrajzi viszonyokról és az ott élő népekről.

A térkép végül kilenc különböző kiadást élt meg, s száz évig nem készült utána ilyen részletes munka Észak-Európáról. Olaus Magnus 1557-ben hunyt el Rómában, élete végéig megtartva katolikus hitét.

*

A bejegyzés remélhetően segítette az „Irány Finnország! Irány Lahti!” című vetélkedőre jelentkezett csapatok munkáját. Hajrá!

A tudatlanságot és az arroganciát nevezte meg a pénzügyi válság legfőbb okaként Erkki Liikanen korábbi európai biztos, a finn jegybank jelenlegi elnöke egy szerdai brüsszeli sajtóbeszélgetésen.

Liikanen állt az élén annak a külső, független munkacsoportnak - ahogyan az EU-ban nevezik: magas szintű szakértői csoportnak -, amelynek az volt a feladata, hogy javaslatot tegyen az Európai Bizottság számára az uniós szintű bankszabályozás átalakítására, reformjára. A finn jegybankelnök elmondta, arra kaptak megbízást, hogy értékeljék a jelenleg hatályos szabályokat, a készülő reformokat, valamint javaslatot tegyenek arra, hogyan lehet az európai bankrendszert ellenállóbbá tenni a válságokkal szemben, és miként tehetők biztonságosabbá, stabilabbá, hatékonyabbá az európai bankok.

Kép: kauppalehti.fi

Erkki Liikanen kifejtette, hogy az európai bankszektor eszközeinek összértéke 2001 és 2011 között 25 ezer milliárd euróról 45 ezer milliárd euró fölé emelkedett, ami annyit tesz, hogy a bankok eszközeinek értéke a teljes Európai Unió bruttó hazai termékének mintegy 240 százalékáról 370 százalék környékére emelkedett. Arra is rámutatott, hogy a bankok közötti hitelezés és kereskedelem, a nem konvencionális banki eszközök értéke nőtt robbanásszerűen a klasszikus értelemben vett betétgyűjtési és hitelkihelyezési tevékenységhez képest, amiből kifolyólag a bankrendszer szereplői a korábbinál nagyobb összeköttetésbe kerültek egymással, bizonyos értelemben függeni kezdtek egymástól, a rendszer pedig összetettebbé vált.

A finn jegybank vezetője szerint ha egy bank eléri azt a méretet, amikor már túl nagy ahhoz, hogy engedjék tönkremenni, akkor kimondatlan állami garanciát kap, és emiatt rendkívül olcsón tud forráshoz jutni. Ebből kifolyólag pedig hajlamossá válik arra, hogy túl nagy kockázatokat vállaljon.

A kockázatok felhalmozódása nagy veszélyforrás, az összefonódás, egymásra utaltság miatt pedig ha egy bank bajba kerül, akkor más pénzintézeteket is magával ránthat, a rendszer összetettsége pedig tovább nehezíti a kialakult helyzet kezelését.

A volt biztos szerint ha egy vállalat megy tönkre, az ugyan szörnyű dolog, de ott bőven van idő a helyzet kezelésére, míg ha egy bank omlik össze, az vészhelyzetet teremt, mert a gazdaság többi szereplőjét is magával rántja, és nincs időbeli mozgástér,  azonnal kell reagálni.

"A mi nemzedékünk tartozik a jövőnek azzal, hogy megértsük: miért történt (a válság), mi romlott el, hogyan lehet helyrehozni és megakadályozni, hogy a jövőben megismétlődjön" - hangsúlyozta Erkki Liikanen. Véleménye szerint a tudatlanság és az arrogancia vezet a válsághoz; az, amikor nem tanulunk a múlt hibáiból, és úgy gondoljuk, hogy ennek dacára okosabbak vagyunk mindenkinél, aki előttünk járt. A korábbi vállalkozáspolitikai biztos a tőkemegfelelési követelmények szigorítását és az uniós bankszanálási szabályrendszer megteremtését sürgette. Kijelentette: az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslata jó, "de nem elég".

A tavaly októberben bemutatott Liikanen-jelentés arra tesz javaslatot, hogy a bankok betétgyűjtési és hitelkihelyezési tevékenységüktől jogilag válasszák külön kockázatos pénzügyi ügyleteiket, így azok elválnának a társadalmilag legfontosabb banki tevékenységektől, amilyen a jelentés szerint például a betétkezelés és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítése. Ezáltal ugyanis az egyik nem jelentene kockázatot a másikra, valamint az adófizetők kockázata is csökkenne, mert a különálló kereskedőház nem jelentene veszélyt a betétekre.

MTI