Fanatikus szurkolók Finnországban is léteznek, igaz, ők inkábba jégkorong iránt éreznek szerelmet, nem a foci iránt. A rajongók az életüket igyekeznek úgy alakítani, hogy minél nagyobb teret kapjon benne a szeretett klub. Ezért igyekeznek úgy öltözni, hogy aki rájuk néz, azonnal lássa, hova tartoznak.

A klub ajándéktárgyait áruló boltok ezt használják ki, amikor a csapat jelképével, színeivel készült termékeket árusítják. Az teljesen megszokott dolog, hogy zászlókat, sálakat, pólókat, dzsekiket értékesítenek az erre szakosodott üzletek, weboldalak. A Tamperében működő Ilves (Hiúz) nevezető klub azonban most egy egészen más korosztályt is megcélzott áruival, a pólyásokat.

Természetesen a szurkolói badikat, ruhácskákat, cumisüvegeket nem a bébik vásárolják, hanem a szüleik, de a babákon igazán jól mutatnak ezek a ruhácskák. A konzervatívabb finnek persze felháborodtak az üzleti fogáson, de ez nem szegte kedvét a porontyaikat kedvenc csapatuk színeiben dédelgető szülőket. A webáruház virágzik, a csapat bevételei ezen az úton is gyarapodnak.

A hiúzfejjel ellátott rucik igazából nagyszerű ajándéktárgyak, az apukáknak okoznak valódi örömöt. Természetesen nők is lehetnek elvakult szurkolók, de még a nemek közötti egyenlőségre sokat adó finnek körében is a férfiak az elvakultabb drukkerek, nem a nők. Ha az anyukára rájön a vásárolhatnék, de aggódik, amiért a férje rosszallását fejezné ki a századik rugdalózó miatt, akkor csak a párja kedvenc csapatának jeleit magán viselő darabot kell választania és máris szent a béke. Vagy, ha az apának kiadják a feladatot, hogy vegyen cumit a gyereknek, az csak megrendeli a hiúzos kollekciót és mindenki jól jár. Az anyuka kívánsága teljesül, a gyerek is megnyugszik a cumizástól és az apa is büszkén viheti gyermekét a meccsre, a haverok közé.

Itt egy kis képgaléria a legszebb darabokból! A Pelimies (Kb: Játékos) badi 20 euro, a hiúzfejes 22 euro, a csíkos sapka-pulcsi szett 30 euro, a kiskabát 32 euro, a cumisüveg 10 euro, a cumik 5 euróba kerülnek.

A Kalevala napja alkalmából 2013. február 28-án 11 órakor Pécsett, a Zsolnay Kulturális Negyed Bárcsak Kávézójában Szatyor Győző szobrász kiállítása nyílik. A tárlatot Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere és Kator György, tiszteletbeli finn konzul nyitja meg.

Kép: Szent György lovagrend

Szatyor Győző az Ormánságban született, Bogdásán. A sellyei gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán szerzett diplomát. 1975-től a Pécsi Grafikai Műhely tagjaként, majd 1983-1997-ig művészeti vezetőjeként tevékenykedett. 1992-ben a Kalevala illusztrálásáért, a finn kultúra ápolásáért diplomát kapott és felvették a Helsinki Kalevala Társaság tagjai közé.

Köztéri szobraiért, épületeiért és játszótereiért 1994-ben Kós Károly díjat kapott. 2012-ben a Finn Köztársaság Elnökétől Finn Oroszlán Lovagkereszt kitüntetést kapott, melyet Pertti Torstila a Finn Külügyminisztérium államtitkára és Pasi Tuominen Finnország magyarországi nagykövete adott át Pécsett.

Az eset nem Finnországban történt, hanem Ukrajnában, csak egy finn honlapon találtam a róla készült felvételt. A képeken látszik, ahogyan egy asszony a kukákhoz ballag, mert a szemetet akarja kidobni. Amint odaér, egy nagy fa épp a kukákra dől, csaknem agyonvágja az asszonyt.

A nő egy kicsit megijed, de nem zavartatja magát, kinyitja az épen maradt konténer tetejét, kidobja a szemetet, kirázza a hajából a koszt, letörli a vállát, felhúzza a kesztyűjét és tovább ballag.

A közöny világbajnoka ez a nőszemély.

Finnországban elismerten nagy probléma az alkoholizmus, így mindenféle törvénnyel és adózási szabályokkal igyekeznek valahogyan gátat vetni az iszákosság terjedésének. Érnek el részsikereket a hivatalos szervek, de a meccs nem dőlt még el végérvényesen a józanság javára.

Az egyik módszer az ivászat egészségügyi ártalmainak mérséklésére, hogy a tömény italoktól a borok, sörök irányába igyekeznek terelni a népet. Magyar bor is várja az átszokni vágyókat méghozzá az elmés Magyar Fehér Bor néven. Bizony, ez a márkajelzése, így, magyarul.

A Magyar Fehér Bor társai még a Magyar Édes Vörös és a Magyaros. Semmi borvidék, vagy termelő, csak az ország, ahonnan származik. Tényleg csak a származása magyar, mert a tartályokban érkező nedűt már a finnek palackozzák. Ráadásul nem csak üvegbe, hanem kis csappal ellátott zacskóba is, amit egy kartondobozba tesznek. A dobozon van egy nyílás, azon lehet a kis csapot átdugni, majd csapolni kedvünkre a borocskát. Biztosan léteznek Finnországban kiváló minőségű magyar borok is, bár azok feltehetően drágák és a köznép nem is ismeri őket.

Az olcsó, Magyar Fehér Bor népszerűségét jelzi, hogy 2000-2012 között létezett egy poszt-rock zenekar, amely a Magyar Posse nevet viselte. Amikor a banda vezetőjét egy interjúban a csapat nevéről kérdezték, a tag azt válaszolta, hogy a kedvenc borukról vették a nevüket. Ezt iddogálták, miközben az ihletre vártak. Az nem derült ki a beszélgetésből, hogy a fickó tudta-e, pontosan mit jelent a „Magyar” szó.

A csapat egyébként az Oului Zenei Videó Fesztiválon arany minősítést nyert egyik klipjével, még 2006-ban. Álljon itt a bejegyzés lezárásaként ez a díjnyertes alkotás!

Szerencsére Finnországban nem egy bokszoló karrierje jut a helyiek eszébe, ha azt hallják: Erdei történet. A Metsän tarina egy tavaly, karácsony után bemutatott természetfilm, amelyet készítői a finn dzsungelben forgattak.

Az európai országok közül arányaiban Finnország területét borítja a legtöbb erdő. Az elnagyolt számítók 60-80%-ról, a pontosságra törekvő források az ország 74%-áról beszélnek, amikor az erdőt emlegetik. Van tehát elegendő helyszín természetfilm forgatására.

Itt egy rövid összeállítás, ami a filmben felbukkanó baglyokról szól. A cukiság blogban is nagy sikert aratna. Az első képen két kisbagoly látványosan megrémül a mennydörgéstől, ami kifejezetten bravúros felvétel. Nagy szerencséjük volt a készítőknek, bár gondolom, ők meg is dolgoztak a szerencséjükért. Az utolsó kép is poén, amikor a fáról leugró bagoly koppan egyet.

Az apropó, ami miatt most a filmről írok, egy díj, amit a Nemzetközi Filmzenei Kritikusok Szövetségétől (IFMCA) kapott Panu Aaltio. Az 1982-es születésű díjazott Helsinkiben, a Sibelius Akadémián és Los Angelesben, a Dél-Kaliforniai Egyetemen tanult, eredetileg csellóművésznek. Később a filmzene felé fordult, ami kifejezetten jó választásnak tűnik.

Az IFMCA a díjat úgy ítéli oda, hogy több mint 50 ország film- és televíziós zenei újságírójának és kritikusának véleményét kéri ki. Panu Aaltio első alkalommal kapott jelölés és máris kiérdemelte az elismerést is. Ígéretes karrier áll még előtte.

Az Erdei történet népszerűségéhez jelentősen hozzájárult, hogy készítői a zenei aláfestés jelentőségét is felismerték. Olyan embert bíztak meg az elkészítésével, aki nagy elméleti tudásanyaggal rendelkezik, tehetséges és bizonyítani is akart. Talán ez a siker titka.

A Lahtiban működő Mamma Maria, olasz étteremről tegnap volt szó ezen a blogon a fociszurkolóknak készült piszoár okán. (Bejegyzés itt.) Az étterem honlapján rábukkantam egy másik érdekességre, ami azt mutatja, hogy a tulajdonosok nem csak a focit szeretik.

 Kép: telegraph

Az étterem üzemeltetői feltehetően mindent imádnak, ami olasz. Az alább látható fűnyíró azt bizonyítja, hogy a Forma-1 iránt is elkötelezettek az ottaniak, méghozzá a Ferrarihoz. A tűzpiros autócsodákat versenyeztető istálló színeiben pompázó fűnyíró minden bizonnyal elnyeri a száguldó cirkusz kedvelőinek rokonszenvét, szorítsanak bármelyik csapatért, bármelyik pilótáért.

A Ferrarinak Kimi Räikkönen miatt finn kötődése is van, hiszen a Jégember ennek a formációnak a színeiben lett bajnok.

A fanatikus focirajongók még arra az időre sem szeretnek elszakadni rajongásuk tárgyától, amíg a kisdolgukat végzik. Ebben segít a finnországi Lahtiban működő olasz étterem, amikor szurkolóbarát módon oldotta meg a piszoár dekorációját. A kis golyócskát a magán könnyítő drukker a vizeletével lőheti a kapuba.

Kép: Ilta-Sanomat

A legismertebb finn focista, Jari Litmanen szülővárosában adnak a részletekre. A Mamma Maria étterem tulajdonosa nem csak az olasz ételeket kedveli, de a focit is, legyen az olasz vagy finn. Úgy gondolta tehát, ha már a vendégei elég sok sört gurítottak le a torkukon, miközben a nagyképernyős TV-n nála nézik a meccseket, a szünetekben se maradjanak szórakozás nélkül.

A pisifoci nem a saját ötlete, de Finnországban ő igyekszik meghonosítani. Igaz, a női mellékhelyiségeket sajnos természetükből kifolyólag (!) nem lehet ilyen elmés szerkezettel felszerelni.

Kép: Ilta-Sanomat

A férfiakat ez az emancipációs probléma feltehetően nem nagyon érdekli, amikor meglátogatják a legkisebb helyiséget. Náluk inkább az okoz gondot, hogy megpróbálják száraz nadrággal átvészelni a gólörömöt.

2013. február 23-24-én rendezik meg 40. alkalommal a Finlandia-hiihto nevet viselő sífutóversenyt, amely minden évben több ezer embert mozgat meg. Tavaly 5000 ember indult a Lahtiban található rajtvonalról, hogy 50 kilométer megtétele után ugyanoda érkezzen vissza.

Kép: hiihtoliitto.fi

Az ötezer fő nekünk soknak tűnhet, de a verseny történetében indulócsúcsot jelentő 1986-ban 13 ezer síelő vágott neki a távnak. (Ekkor a rekordok könyvébe is bekerült a verseny.) Most még nem tudni, az idén hányan próbálkoznak a megmérettetés teljesítésével, de a hagyományokat tisztelő finnek körében most is nagy az érdeklődés az esemény iránt. Akik nem indulnak, azok is követik a történéseket a médiában, ahol kiemelten foglalkoznak vele.

A Budapesti Finn Nagykövetség Facebook oldalán megjelent bejegyzésből kiderült, hogy a külügyminisztérium csapatát Pertti Torstila, egykori budapesti nagykövet, ma államtitkár vezeti majd. Hajrá!

Itt egy tavaly készült film a versenyről:

A finnek szeretnek utazni, igaz, ők általában nem északra, hanem melegebb éghajlatra ugranak el a téli szabadságuk idején. Az elvágyódás rajtuk is érezhető, igaz, ők rendszerint hazatérnek külföldről. Ma már nem a korábban jellemző kivándorlás a probléma, sokkal inkább bevándorlás. Vagyis a finnek nem csak egy útra veszik a jegyet, hanem visszafelé is.

Miért fárasztom ilyen jelentéktelennek tűnő információkkal az olvasóimat? Azért, mert rábukkantam az One way ticket című dal finn változatára, amit a Menolippu címet viseli. Vagyis menetjegy csak oda.

A dalt Vicky Rosti (Virve Hannele Rosti) adta elő 1979-ben. A retro életérzést sugalló videó feltehetően több nyersanyagból lett összevágva, ezért annyira eklektikus. Tetszenek benne a vonaton bulizó fiatalok, meg a zenét feketében imitáló zenekar is. Vicky három formában is megjelenik benne, már ha a ő a bejátszás elején egyedül riszáló, konszolidált énekesnő is, nem csak a rövidszoknyás és a farmeres nő.

Vicky nem a szokványos énekesnői karriert futotta be, ugyanis amikor az 1980-as években férjhez ment, egy időre visszavonult és a gyereknevelésnek szentelte az idejét. Az 1958-as születésű hölgynek három gyermeke és ma már négy unokája is van. Gratulálunk!

Menolippu

Matkaan lähden (5x)
Mulla menolippu on

Katson taaksepäin ja kiskot sinne jää
Juna jyskyttää, enkä ystävää nyt mä nää
Mulla kauas menolippu on
Minut jätti hän, mun kuuli lähtevän
Muualta nyt etsin, uuden ystävän lempeän
Mulla kauas menolippu on

refrain:
Mun pakko matkustaa on jonnekin
Entisestä pois juna vie
On aivan sama minne kiirehdin
Kun vain pitkä on tie

Matkaan lähden (5x)
Mulla menolippu on

Katson taaksepäin, vain kiskot sinne jää
Juna jyskyttää, vanhaa ystävää en mä nää
Mulla kauas menolippu on
Mulla kauas menolippu on

refrain

Matkaan lähden (5x)
Mulla menolippu on

Katson taaksepäin ja kiskot sinne jää
Juna jyskyttää, enkä ystävää nyt mä nää
Mulla kauas menolippu on (4x)

*

Nem tudtam kihagyni, hogy a dal korábbi változataiból ne válogassak ide néhányat. Mi a Boney M feldolgozásában ismerjük a nótát, pedig nem ők voltak az elsők, akik előadták. Neil Sedakáé a dicsőség, ő 1959-ben énekelte lemezre a számot.

Precious Wilsont sem szabad kihagyni, ő nem csak énekelte, hanem szinte el is játszotta a dalt. A fellépő ruhája, a haja, a mozgása tökéletesen illik a dalhoz. Erre szokták mondani, hogy jobb, mint az eredeti.

Végezetül itt a kihagyhatatlan Kovács Kati és az ő Menetjegye 1980-ból. A díszlet és a tánckar ma már botrányos, de legalább mulatságos. Feltehetően egy húsvéti műsorból került a YouTube-ra a bejátszás, aminek a legjobb poénja (egyszerre kettő) 1.43-tól látható. Kellemes utazást!

Aki nem bírja a hideget, de szeretné átélni, milyen is lehet Lappföldön a tél, most kapja elő a 3D-s szemüvegét! Találtam a YouTube-on egy fickót, aki 3D kamerával ellátott mobiljával dokumentálja a sarkvidéki hangulatot.

Kai Wallin kedvenc témája a Rovaniemiben található híd. Igen, ennek a városnak a határában lakik Joulupukki, vagyis aki megnézi az alábbi, térhatású filmeket, az rájön, hogy miért kell a vastag, piros bunda a jóságos apóra.

A videó először egy behavazott folyópartot mutat, majd Kai megindul a befagyott víz felé és a hidat is láthatjuk. A hó ropog az amatőr operatőr lába alatt, amiből következtethetünk a fogcsikorgató hidegre. Kai barátunk erősen szívja az orrát, nem szakítja meg a forgatást egy kis orrfújás miatt. Finnül kommentálja a látottakat és még egy pár kesztyűre is rázummol. A távolban egy tábla hirdeti: Lapland Safaris.

A Jätkänkynttilä néven illetett hídat, 1989-ben adták át a forgalomnak. A Kemijoki felett ível át, 320 méter hosszúságban. A Wikipedia szerint a híd 25,5 méter széles, négysávos út vezet át rajta, mindként oldalán van gyalogos és biciklis forgalom számára hely.

A hidakhoz vonzódó Kai következő felvételén a Pelkosenniemiben lévő hídon sétálgat, hasonló zimankóban. A táj lenyűgöző, de operatőrünk hanghordozásából és orrszívásából továbbra is kegyetlen hidegre következtethetünk. Egy másik felvételén, amit nem pakoltam most ki, egy városi időjelzőt vett fel, ami időnként átváltva a hőmérsékletet is mutatta. Ott -21 fok volt, gondolom, a hidakon sem lehetett sokkal melegebb. Ráadásul a szél is fújt.

Kai Wallin a YouTube tanulsága szerint 40 videó feltöltésével vett eddig részt a portál népszerűségének öregbítésében. Nem sokan töltötték le ezeket a műveket, pedig valódi kincsek, hiánypótló művek.

Szerintem Kai a saját szórakoztatására készíti őket, mert nagyon lelkesen töltögeti fel műveit a netre, akár megnézik mások, akár nem. Ez a valódi sisu, a finn akaraterő, a már-már makacssággal kevert elszántság. Kai egyébként remekül gitározik is, amit utolsó bejátszásunkban megtekinthetünk mi is.

Szerintem felfedeztem egy új internetes szupersztárt.