Mosolygok, amikor valamelyik magyar város honlapján azt látom leírva, hogy sok parkja van, vagy közel található hozzá az erdő. Finnországban ez igazán furcsán hat, hiszen ugyanebben a témában a kérdés inkább az, hogy az erdő van-e a városban, vagy a város az erdőben.

Nem komolytalankodok tovább, hanem elmesélem, hogy szombaton felkerestük a városunk határában álló Rainert. Rainer egy közönséges lucfenyő (Picea abies), csakhogy olyan nagyra nőtt, hogy őt nevezik fajában Finnország legnagyobbjának. 2013-ban egy vihar során kidőlt a korábbi csúcstartó, így négy éve Rainer a király.

Az öreg Rainer király alulról már kicsit kopaszodik

Mi gyalogosan indultunk el a borongós, szeles időben Jyväskylä-ből. Az erdei gyalogútra ritkán süt be a nap, így még hóban, időnként latyakkal kevert sárban lépkedtünk. A Mustalampi nevű, kicsike tó környékén kifejezetten mocsaras volt a környék, de a térkép azt mutatta, hogy a Rainer az északi part és a főút közötti területen áll. Később olvastam, hogy a főút mellett van egy parkoló, onnan könnyűszerrel megközelíthető a fa. Mi természetesen a nehezebb terepet fedeztük fel.

Padon ülve pihenhettünk volna Rainer mellett, ha nem fagytunk volna oda

Némi bolyongás után hihetetlen törzsvastagságú fenyőfák közé keveredtünk és ekkor már tudtuk, hogy közel a cél. Rainer tövében egy kis magyarázótábla állt, így ismertük fel a keresett egyedet. A táblácskát sajnos vandál finnek összefirkálták, de egy kis ügyességgel ki lehetett betűzni az eredeti szöveget. Azért gondolom, hogy finnek voltak a rongálók, mert finn szavak éktelenkedtek rajta, amik közül én az „ürülék” és a „női nemi szerv” szlengben használt változatát ismertem fel. A gyerekek, akikkel mentünk, jobban tudnak finnül – egyikük itt is született –, ők mondták, hogy csúnya szavak vannak ott.

Visszatérve Rainerre, ő igazán impozáns látványt nyújt. A táblácskán a graffiti alatt a bemutatkozása olvasható. Elmondja, hogy száz éves elmúlt, 36,78 méter magas, az átmérője 1,3 méter magasságban 92 cm. A város honlapján már más számok szerepelnek, feltehetően frissítették az adatokat. Ott 38,6 méteresnek mondják és 96 cm-es átmérőről írnak. Megtudtam, hogy Rainer a nevét Rainer Hiilesniemiről kapta, aki Jyväskylä város erdészeti ügyeit intézte 1966-93 között. Kedves dolog volt a várostól a megemlékező névadás.

Ezt a fát nehéz lenne feldíszíteni karácsonykor

A bemutatkozó táblácskán Rainer, a lucfenyő arra kéri a hozzá látogatókat, hogy ne felejtsék el megölelni őt. (Azt nem írta, hogy firkálják össze.) Hárman alig bírtuk körbeölelni, de teljesítettük a kívánságát. Hazaérve aztán a város honlapján bejelentettem, hogy Rainer környezete gondozást igényel. Állítsuk meg a finn huligánokat!

Szeretünk, Rainer!

A képek saját „remekművek”.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.