Az ember legjobb barátja Finnországban sem járhat élelmiszerboltba. Természetesen kivételek a segítőkutyák, ők a gazdáikkal tarthatnak, ha megfelelő hámmal és jelzéssel közlekednek. A többségnek azonban vagy otthon, vagy a bolt előtt kell bevárnia a finom falatok után szaladgáló kétlábút.

Autóban főtt kutyákról szóló rémtörténetek időről-időre felbukkannak a világhálón, így nem csoda, hogy az állatvédő szervezetek igyekeznek felhívni a figyelmet a problémára. Több helyen is láttam már nagy bevásárlóközpontok üvegajtajára kiragasztva az alábbi rajz matrica változatát. Két civilszervezet próbálkozik ilyen módon a felelőtlen gazdik lelkére beszélni. Vicces a párhuzam a Hot Doggal, bár Finnországban szerintem nagyobb veszély a gépkocsiban fagyasztott kutya lehetősége. Láttam én már itt mínusz tizenöt fokban retro Zastavából vonyító staffordshire bullterriert.

(Kép: sey.fi, kennelliitto.fi)

Az igazat megvallva, nem sokszor találkozom olyanokkal Finnországban, akik kutyával mennek bevásárolni. Mintha kevésbé lenne ez itt szokás, mit Magyarországon, bár reprezentatív felmérést nem tartottam a kérdésben. A nagy áruházláncok azonban igyekeznek felkészülni erre a lehetőségre is és kis kutyabörtönöket helyeznek ki a biciklitározók közelébe. Ezek általában fedett helyen vannak és a nap sem süt rájuk. (Értelemszerűen, hó sem hullik rájuk.)

(Kép: saját)

Ha kutya lennék, én nagyon utálnék itt várakozni. Feltehetően így lehetett ezzel az az eb is, akit pár napja fotóztam az egyik jyväskylä-i szupermarket előtt. Szomorúan feküdt a cellájában, mintha a sorsán gondolkodott volna. Amikor előkaptam a mobilomat és készítettem néhány képet, bosszúsan morogni kezdett. Személyiségi jogait tiszteletben tartva nem is teszek közzé róla közeli fotót, nehogy szégyenkeznie kelljen a haverok előtt. Amikor végeztem a bevásárlással, már nem volt bent. Biciklivel hamarosan beértem egy babakocsit toló kismamát, aki mellett ott baktatott a már kiszabadult rab.

(Kép: saját)

A jyväskylä-i belvárosban a közelmúltban nyílt kisbolt emberségesebb, azaz kutyaságosabb megoldást alkalmaz. Az épület falába kis, fémkarikákat raktak, feléjük írták, hogy: „Kutyaparkoló”. Igaz, itt nincsen fedél a négylábúak felett, de a lenti kép is azt bizonyítja, hogy az állatok kedélye jobb. Szemmel tarthatják az ajtót, ahonnan előbukkan majd a szeretett gazdi. Talán így a várakozás is elviselhetőbb, és a finn kánikulát is ki lehet bírni pár percig a szabadban.

(Kép: Lak-Losonc Ágnes)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.