Minna Canth (született Ulrika Wilhelmina Johnson) az 1880-as, 90-es évek egyik legismertebb finn realista írónője. Sok szempontból úttörő volt: ő volt az első jelentős színműíró Aleksis Kivit követően, az első finn újságírónő, az első modern író. Számos európai eszme az ő közvetítésével vert gyökeret Finnországban. Szalonjában nemcsak a finn értelmiség legkiválóbb képviselői, de külföldi vendégek is gyakoriak voltak.

Canth szülei szegény sorból származtak. Apja, Gustaf Vilhelm Johnson a tamperei Finlayson pamutgyárban dolgozott, három gyermeke is Tamperében született, így Ulrika Wilhelmina is 1844. március 19-én. Anyagi helyzetük javulásával a család Kuopióba költözött, ahol az apa átvette a tamperei fonalüzlet vezetését. Ulrika Wilhelmina itt kezdte meg iskoláit: először a Snellman által alapított leányiskolában, majd a Soldan nővérek svéd nyelvű iskolájában. Innen egy két éves svéd nyelvű állami iskolába ment, ahová születése alapján nem kerülhetett volna be, de apjának gazdasági sikerei megnyitották előtte az utat.

Gustaf Johnsson üzlete olyannyira virágzott, hogy segédet is alkalmazhatott, így lányára nem volt szükség a boltban. Wilhelmina közben eladósorba került, ő azonban házasság helyett önálló életre vágyott. Álmai megvalósításához az 1863-ban Jyväskyläben alapított tanítóképző szeminárium kínált lehetőséget – tanítóként megélhetést szerezhetett anélkül, hogy férjhez ment volna. A szemináriumban a finn nők végre nem csak bábának tanulhattak.

Wilhelmina azonban mégsem lett tanítónő: 1865-ben férjhez ment a szeminárium természettan tanárához, Johan Ferdinand Canth-hoz. A házaspár Jyväskyläben telepedett le, az ifjú asszony ekkor kezdte a Minna keresztnevet használni.

Jyväskyläi éveik alatt hét gyermekük született. A család ellátása mellett Minna Canth a városi szegények körében jótékonykodott, a férje által szerkesztett újságokba írt novellákat és cikkeket, különösen az antialkoholizmus és a női egyenjogúság témájában. Itt jelent meg első könyve is Novelleja ja kertomuksia (Novellák és elbeszélések) címmel 1878-ban.

A következő esztendő azonban drámai fordulatot hozott életében: férje hosszas betegség után elhunyt, kevéssel hetedik gyermekük születése előtt. Az írással azonban még ekkor sem hagyott fel: pár hónap múlva elkészült első drámája, a Murtovarkaus (Betörés), melyet a Finn Színház igazgatója, Kaarlo Bergbom azonnal műsorra is tűzött, a Finn Irodalmi Társaság pedig díjjal jutalmazott.

1880 márciusában Canth gyermekeivel együtt visszaköltözött Kuopióba, és átvette apja halódó fonalboltját. Miután azt felvirágoztatta, bátyja vegyeskereskedésének ügyeit is ő kezdte intézni. Munkájával biztosította családja megélhetését, és megengedhette magának, hogy akár külföldről is hozathasson olvasnivalót. Mindeközben az írást sem hanyagolta el, sorra születtek művei.

Minna Kanttila nevű, kuopiói otthona az irodalomkedvelők kedvenc gyülekezőhelyévé vált. Szalonjában számos, később hírnévre szert tett író és kulturális személyiség fordult meg. Minna és barátai olyan témákról cseréltek eszmét, mint a nőmozgalom és a darvinizmus.

1889-1890-ben Canth A. B. Mäkelä újságíróval együtt szerkesztette a Wapaita Aatteita (Szabad Elvek) című lapot, amibe német, svéd és dán újságokból fordított cikkeket többek között a csillagászat, a világ keletkezése, az evolúció és a munkásmozgalom témaköreiben. A szerkesztőknek gyakran meggyűlt a bajuk a cenzúrával, egy alkalommal egy egész lapszámot bezúztak.

Az írónőt 53 éves korában szívroham vitte el. Kuopiói temetése jelentős esemény volt. Emlékét számos épület, szobor, kiadvány, díj, kiállítás, esemény őrzi Finnországban. Nevét kulturális egyesületek viselik, a Kelet-Finnországi Egyetem kuopiói campusának egyik épületét is róla nevezték el. Helsinkiben, Jyväskyläben, Tamperében és Kuopióban is található Minna Canth utca.

A norvég légitársaság 2013-ban egy Boeing gépére Minna Canth képét festtette. A társaság gépein eddig több mint 50 jeles skandináv író, művész, sportoló, zeneszerző képét örökítették meg. A finn hírességek közül egyedül Runeberg kapott hasonló figyelmet a norvég légitársaságnál.

A Belügyminisztérium 2003-ban tett javaslatot arra, hogy az írónő születésnapja - március 19. - zászlós ünnep legyen, ünnepként 2007-től állandósult. A nap hivatalos neve Minna Canth napja, az egyenjogúság napja.

Az írónő lakhelyén, Kuopióban a város híres lakójára a Minnan päivät (Minna napjai) rendezvénysorozattal emlékeznek, amelyek mindig az egyenjogúság, a tolerancia, a társadalmi problémák nyílt felvetése és a női művészet témakörei köré épülnek. Az idei ünnepségek programja itt található: http://www.kuopiofestivals.fi/minnanpaivat.

Forrás: Finn Nagykövetség, Wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.