Néhány éve két különös képeslapot vásároltam az egyik internetes aukciós oldalon. Az eladó nem tudta megmondani, hogy hol készültek a képek, kiket ábrázolnak és mikor fotózták őket. Engem is csak az fogott meg bennük, hogy szerintem finn zászlók láthatók rajtuk. Egyébként meg szívszaggatóak.

A kissé megfakult képeslapokon kopaszra nyírt fejű gyerekek állnak durva anyagúnak tűnő egyenruhában. A gyerekek egy hölgyet vesznek körül, aki egy focilabdát tart a kezében. Némelyik gyereknél feltehetően papírlapok vannak, amiből figurákat lehet kivágni. A törzs, a kezek és a lábak bizonyára összeilleszthetőek voltak, így mozgatni is lehetett a saját készítésű játékokat. A gyerekek közül páran zászlót tartanak a kezükben, amik szerintem finn lobogók. Igaz, a kép fekete-fehér, de úgy sejtem, más nemzet zászlója másként mutatna, még így, színek nélkül is.

Véleményem szerint a következő történhetett: Finn adományozó érkezett egy magyar árvaházba, aki a kivágható játékokat és a focilabdát hozta. Az összecsődített gyerekek pedig a kezükbe kaptak néhány finn zászlót, hogy azzal integessenek hálájuk jeleként. A jól táplált, láthatóan úri körökben mozgó hölgy kissé megilletődve állt a sok, feltehetően gyakran éhező gyerek gyűrűjében. Ha finn volt, akkor a visszafogott északi természete miatt szerintem eléggé rosszul is érezhette magát.

A második képen valaha egy bélyeg is lehetett, amit leszakítottak a helyéről. Pedig talán abból következtethettünk volna a kép készítésének idejére. Én úgy tippelem, hogy közvetlenül az első világháború után készülhetett, a háború és/vagy a spanyolnátha áldozatainak árváit ábrázolva. A hölgy frizurája is erre enged következtetni. Meg a finn zászlók is, hiszen Finnország 1917-ben nyerte el a függetlenségét. Sajnos nem tudom, hogy a fehér alapon kék kereszt zászlót előtte használták-e, vagyis az orosz fennhatóság idejében.

Azt, hogy Magyarországon készült a kép, onnan gondolom, hogy a hátulján egy budapesti fotós pecsétje található. A képeslapnak készült képeket egyébként soha nem küldték el. A pecséten olvasható felirat: „Major Fényképszalon V. Nagykorona u. 16., Bazilikával szemben Telefon: 113-61.” Milyen jó lenne felhívni! Aki véletlenül tudja, hogy Major úr mikor működtetett fényképszalont Budapesten, a Nagykorona utcában, az írja meg kommentben! Ez segítené a kép keletkezésének idejét behatárolni.

A labdát tartó hölgy az egyik fotón felemeli a lasztit és elnéz a gyerekek feje fölött. Nem tudni, hogy arra a kis bajuszú, jól öltözött úrra néz-e, aki mind a két képen megtalálható. A férfi mindenesetre őt figyeli. Szerintem együtt jöttek az árvákhoz adományozni, talán férj és feleség lehetnek. Elképzelhetőnek tartom, hogy a férfi valamilyen diplomata lehet, aki a jótékonykodására magával vitte a nejét is. Végül az asszonyt dobták a mélyvízbe, a férfi szerényen meghúzódott a háttérben. Úgy gondolom tehát, hogy aki a férfit beazonosítja, az rájöhet, kik is jártak akkor a szerencsétlen sorsú gyerekek között. (Bár kicsit elbizonytalanít, hogy a férfi is ugyanolyan sovány, mint a gyerekek, így lehet, ő csak egy nevelő az intézetben.)

A képeken érdekes részleteket lehet megfigyelni. Mintha az egyik felső sarokban, a leszakított bélyeg által kissé takartan egy hatalmas öntöttvasból készült kályha állna, aminek az elejét még egy címer is díszítette. A gyerekek által tartott, kivágható figurák között van egy pisztolyos cowboy, egy masnis néger kislány, egy csavargó és egy népviseletben lévő alak. Utóbbinak a fején mintha a jellegzetes lapp fejfedőt látnám, ami megerősítene abban, hogy Finnországból érkezett az adomány.

A gyerekek arca is döbbenetes. A beesett szemek éhezésről tanúskodnak, az igénytelen ruha és a kopaszra nyírt fej a létük értéktelenségét hangsúlyozza. Az egész helyzet a nyomorról szól, ami nem csak anyagi, hanem lelki is. Ide hozott egy kis változatosságot az adományozó finn pár. Engem azért is ütött nagyon szíven az egész, mert magam is intézetben, egy kastélyban töltöttem a gyerekkorom egy részét, százötven hasonló sorsú fiúval együtt. Ez még az 1980-as években sem volt kéjutazás, nemhogy valamikor a XX. század elején.

Vajon mi lett ezekkel a gyerekekkel, hányan nőttek fel belőlük? Ha jól számolom, a harmincas éveikben jártak, amikor a II. világháború végigsöpört az országon. A gyerekkorukat átvészelők közül mennyit darált be a második világégés? Járt-e valamelyikük később Finnországban? Ma már bizonyára senki sem él közülük.

A srácok játszottak-e a kapott focival vagy az a vendégek távozása után a szertárba került? Meddig bírták a papírfigurák a kiképzést, gyorsan elszakadtak, vagy valaki eltette emlékül valamelyiket?

Kik voltak azok a finnek, akik meglátogatták a szerencsétlen magyar fiúkat és ajándékot is hoztak nekik? Jó lenne megtudni, és fejet hajtani az emlékük előtt.

*

In search of an unknown Finnish benefactress

A couple of years ago I bought two very interesting postcards on an online auction site. The seller could not tell where or when the pictures had been taken, not to mention the name of the people who had been photographed. It was basically the flags that caught my attention – I believe they are Finnish. The atmosphere of the pictures also impressed me: it was gloomy and sorrowful.

Shaved-headed boys wearing coarse uniforms are surrounding a lady, who is holding a football in her hand. Some of the boys have paper cut-outs, others are holding (probably) Finnish flags in their hands. Although the photos are black and white, I guess the flags of other nations would be different even without colours.

This is how I imagine the background story. A Finnish giver arrived to a Hungarian orphanage to present the boys with paper cut-outs and a football. The boys also received a few Finnish flags to wave as a sign of their thankfulness. The lady, who was probably of a higher class origin, was standing a bit embarrassed among the hungry orphans.

The second photo once had a stamp on it, which has been ripped off. Without it I can only guess that the picture was taken right after the First World War and it depicts the orphans of the war or the Spanish flu. The hair style of the lady and the presence of the Finnish flags – Finland became independent in 1917 – make me suppose this. I think the photo was made in Hungary because we can see the stamp of a Hungarian photographer on the back side.

What could have happened to these children? How many of them reached adulthood? If I’m not mistaken they were in their 30’s when the Second World War broke into the country. Did any of them ever go to Finland? And who was the Finnish lady that visited the poor Hungarian boys? It would be good to know so that we can honour her memory.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.