Egy gyűrű a víz alól

2013.06.28. 14:24

A finnek becsületes emberek, ha találnak valamit, azt igyekeznek visszajuttatni eredeti tulajdonosához. Így van ez akkor is, ha közel harminc éve veszett el a holmi. Ez történt a napokban egy aranygyűrűvel.

 

gyuru.jpg 

 

A közelmúltban írtam egy bejegyzést arról, hogy egy finn tó partján palackpostára lelt egy fiatal pár. Az üzenetben 1977-es dátum szerepelt, így a megtalálók feltételezték, hogy akkor került vízbe az üveg. Az Ilta-Sanomat című finn bulvárlap most egy másik, hasonlóan különös esetet kapott fel.

 

Történt ugyanis, hogy a Raisio város közelében található Haunisten nevet viselő mesterséges tóban egy aranygyűrűre bukkantak. (Arról nem szól a fáma, hogy miért van szükség mesterséges tóra egy olyan országban, ahol van természetesből is pár ezer. Feltehetően víztározó szerepet tölt be a tavacska.) A szerencsés megtaláló, bizonyos Ville Valjus jó finn módjára megtisztogatta az ékszert és feltette a Facebook oldalára a fényképét, hogy így felkutassa jogos tulajdonosát.

 

A keresésben egyetlen információ volt a segítségére, méghozzá a gyűrű belsejébe vésett név és évszám: „Netta 1 – 8 – 81” Azt feltételezte tehát, hogy egy Netta nevű nő párjáé lehetett a gyűrű, s az eljegyzés vagy esküvő 1981. augusztus 1-jén volt.

 

Ville Valjus elmondta az újságnak, hogy arra számított, az ismerősei majd megosztják a képet, így talán a környékbeliek közül valaki ráismer a leletre. Ehhez képest három nap alatt 11 ezer megosztást ért el, és néhányan jelentkeztek is nála a gyűrűért. A becsületes megtaláló azonban gyanakvó is egyben, így alaposan kikérdezte a jelentkezőket. Végül írt neki egy nő, aki szerint az édesapja hagyta el a gyűrűt még friss házas korában, amikor a Haunisten tóban úszott.

 

A hölgy édesapját is felkereste az alkalmi nyomozó csapat, aki igazolni tudta, hogy a bevésett dátum napján volt az esküvője, a feleségét Nettának hívták, valamint megerősítette a lánya által elmondott történetet a balszerencsés úszkálásról. A férfi azonban nem tart igényt a gyűrűre, mert annak elvesztése után néhány évvel el is vált egykori feleségétől. A megtaláló azonban mégis megválik az ékszertől, az egykori tulajdonos lányának adja azt. Így közel harminc év után ahhoz kerül a gyűrű, aki miatt mégis volt értelme megkötni azt a rosszul sikerült házasságot.

 

Isten útjai és a finn tavak kifürkészhetetlenek.

Forrás: Ilta-Sanomat/Ville Valjus

A bejegyzés trackback címe:

https://ekozbenfinnben.blog.hu/api/trackback/id/tr745382142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.