Madarak kerékpáron

2017.06.02. 20:27

A fészekrakás valódi művészet. Egy békés, biztonságos otthon megteremtése minden madár vágya. Gyakran azonban a nagy igyekezet és a tavaszi tojásrakási pánik közepette fura helyen lelnek lakásra a szárnyasok. Így történt ez a közép-finnországi Jyväskylä-ben is egy rigópárral, akik a helyi egyetem falának támasztott, régóta magára hagyott biciklit sajátították ki maguknak. A kerékpár kormányán elhelyezett kosárban alapítottak családot.

 

kepatmeretezes_hu_tojasokketto.jpg

Ez a fészek nem a húsvéti nyuszinak készült.

 

Az egyetem Nyelvi- és Kommunikációtudományi Tanszékének Facebook-oldalán megjelent bejegyzésből kiderül, hogy a finn törvények szerint tilos a madárfészkeket megrongálni. A bicikli lakói ennek köszönhetően ma már fiókákat nevelnek, otthonukat pedig gondos kezek leláncolták, nehogy valaki azzal akarjon hazatekerni. A Tanszék egyben figyelmeztette is oldalának követőit, hogy legyenek tekintettel a kis családra és hangtalanul közlekedjenek a környéken.

 

kepatmeretezes_hu_tojsokmadarak.jpg

Fenyőrigók lehetnek az albérlők?

 

(Képek: Santiago de la Torre Moral és Saara Jäntti, Kieli- ja viestintätieteiden laitos, JYU)

Rodolfo levele

2017.05.28. 22:30

Akit Magyarországon, a huszadik században a bűvészkedés érdekelt, az feltehetően olvasta a lapokban Rodolfo írásait, esetleg valamelyik könyvét. Később a nevével megjelenő bűvészdobozok segítségével próbára is tehette az ügyességét. A bátrabbak tanácsot is kérhettek tőle valamelyik fellépése alkalmával, vagy akár levélben is.

Feltehetően utóbbit tette Peter Schröder, német bűvész is, aki levelezésben állt Rodolfóval. Mindezt abból sejtem, hogy az elmúlt hétvégén, a finnországi Tamperében vásároltam három borítékot, amelyen a címzett Peter Schröder, a feladó pedig Rodolfo volt.

 

kepatmeretezes_hu_rodthan.jpg 

Finlandia 2017 néven Tamperében tartották az európai bélyeggyűjtők éves találkozóját. Feltehetően azért nyerte el Finnország harmadik legnépesebb városa a rendezés jogát, mert az ország idén ünnepli 100. születésnapját, s ez a rendezvény szépen beilleszkedett az ünnepi év programsorozatába. Tampere ki is tett magáért, s két helyszínen, négy napon keresztül remek időtöltést kínált a bélyeggyűjtés szerelmeseinek.

kepatmeretezes_hu_kiallitas.jpg 

Kisebbik fiammal mi szombaton érkeztünk vonattal Tamperébe és azonnal a Tampere Ház nevet viselő konferenciaközpontba mentünk. Itt volt a rendezvény résztvevőinek kiállítása, ami verseny is lehetett egyben, mert néhány tárlónál olvashattunk a tulajdonosoknak járó díjakról. Nem vagyok otthon a bélyegkiállítások lebonyolításában, így nem tudom, kit illetnek a címek és rangok, de egyik ámulatból estem a másikba. A kiállított anyag mennyisége és minősége is elképesztő volt. Egy óriási termet rendeztek be a paravánszerűen elhelyezett tárlóknak, amit a mi pár órás ott tartózkodásunk alatt képtelenség volt bejárni. Körülbelül egy tizedét tudtuk alaposan átnézni, illusztrációként álljon itt egy boríték, akik értenek hozzá, azoknak biztosan sokat mond:

kepatmeretezes_hu_boritek.jpg 

Ugyanezen a helyen volt a gyerekeknek kitalált, játékos bemutató, ahol elég sok időt eltöltöttünk. Itt a bélyeggyűjtés alapjait ismerhették meg a gyerekek, a kellékektől kezdve a postatörténeten át a bélyegáztatásig. Végül egy szerencsekerék forgatásával nyertünk két kis csomag bélyeget, az egyikben az USA, a másikban az egykori Szovjetunió bélyegeivel.

A legnagyobb attrakció azonban a másik helyszínen, a Postamúzeumban volt. Ide egy postabusszal mentünk át, amelyet a kiállításra látogatók vehettek igénybe. A két helyszín között ingázó járat ingyenesen szállította az érdeklődőket, amire nagy szükség is volt, mert az eső kitartóan áztatta a járókelőket. Utánajártam egy kicsit, hogy miért is postabuszok közlekedtek egykor Finnországban és nem autók. Mindennek az a magyarázata, hogy nem csak leveleket és csomagokat szállított valaha a helyi posta, hanem embereket is. Logikus ez, hiszen, ha már úgyis megy valami közlekedési eszköz a távoli falvakba, miért is ne vigyen oda népeket is?

kepatmeretezes_hu_busz.jpg 

A Postamúzeum állandó tárlata is lenyűgöző, de a nemzetközi találkozó időpontjához időzítették II. Erzsébet, angol királynő gyűjteményének bemutatóját is. Sajnos ott már nem lehetett fényképezni, de a fontos úgyis az, hogy saját szemünkkel láthattunk Penny Blacket, ami a világ első, felragasztható postabélyege volt. A tárlókban szerénykedtek még a Kék és Vörös Mauritius néven ismert ritkaságok, amelyeket 1847-ben adtak ki a szigeten, s napjainkban dollármilliókért cserélnek gazdát az árveréseken.

A mi pénztárcánknak azonban jobban megfelelt az a zsibvásár, ami még a Tampere Házban volt. Egész Európából érkeztek olyan kereskedők, akik postai régiségekkel foglalkoztak. Az egyik német eladó portékáját átnézve bukkantam a számomra igazán szenzációs leletre. Három olyan, a hetvenes években futott borítékot vettem pár euróért, amelynek feladója Rodolfo volt.

kepatmeretezes_hu_rodkommunista.jpg 

A címzett Peter Schröder (1928-2011), német bűvész volt, feltehetően az ő hagyatékából kerülhettek az antikoshoz a borítékok. Sajnos a levelek már nem voltak meg, azok feltehetően nem képeztek értéket a német kereskedő számára. Vajon elárult valamilyen trükköt Rodolfo a német kollégának, vagy esetleg valamilyen fellépést szerveztek? Sajnos ezt már soha nem tudjuk meg. Érdekes azonban, hogy Rodolfo milyen borítékokat, bélyegeket használt. Ebben a tekintetben sem volt szokványos az ízlése, még a negyven filléres, kiscímletű bélyegeket is hatásosan alkalmazta.

kepatmeretezes_hu_rodvasvar.jpg 

Rodolfo küldeményein kívül vettem még egy magyar vonatkozású érdekességet, mégpedig az 1955-ben kiadott alumíniumbélyeg elsőnapi bélyegzésével ellátott borítékját. Hazaérve rákerestem a neten és kiderült, hogy nem is olyan nagy különlegesség, mint amilyennek én hittem. Nekem azonban ez is kedves, hiszen egy remekül sikerült kirándulás emléke lesz ezután.

kepatmeretezes_hu_aluboritek.jpg

kepatmeretezes_hu_alubelyeg.jpg

 

(A fotók a saját műveim, elnézést a visszatükröződésért!)

A közép-finnországi Jyväskylä városában található Finn Kézműves Múzeumban a közelmúltban nyílt meg az ország népviseletét bemutató kiállítás. Nem tudom felmérni, hogy Finnországban mennyi érdeklődőt vonzhat egy ilyen tárlat, de a kiállítás plakátjával sikerült felhívni a nagyközönség figyelmét a rendezvényre. A több változatban elkészült hirdetésen ugyanis egy közép-ázsiai kinézetű lány is látható, finn népviseletben.

 

azsiai_lany.jpg

(Kép: Suomen kansallispukukeskus, Studio Varjo) 

 

Érkeztek is az értetlenkedő hozzászólások a múzeum Facebook-oldalára, hiteltelennek nevezve a képeket. A fotókat egy ügynökség készítette, s a koncepció lényege az volt, hogy a régi korok divatját mai környezetbe helyezzék. Kiváló ötletnek tartom, hogy ehhez egy ázsiai származású modell munkáját is igénybe vették. Nem csak azért, mert így beszélnek majd a népek a kiállításról, hanem mert a mai Finnország arculatát is hűen bemutatják. Egyre több ugyanis az olyan házasság az országban, amit finn férfi ázsiai nővel köt. Magam is tapasztaltam többször – például a helyi karácsonyi vásár megnyitásakor –, hogy szemmel láthatóan finn nagyszülők ázsiai vonásokat magukon viselő gyerekekkel nézelődtek és hozzájuk finnül beszéltek. Vagyis egy ma, Finnországban élő, mandulavágású szemű, fekete hajú nőnek lehetnek finn ősei, akik azokat a népi ruhákat viselték egykor, amelyek a plakátokon láthatók.

kepatmeretezes_hu_kezmuvesplakat.jpg

(Kép: Suomen kansallispukukeskus, Studio Varjo) 

 

Van azonban, ami még nálam is kicsapja a biztosítékot. Ilyen az alábbi kép, aminek egyszerűen nem értem a mondanivalóját. Igaz, hogy ebben az országban a rövidke hó nélküli időszakban igyekszik mindenki építkezni, felújítani, ezért a nyár fő látványossága az állványerdő, de ide népviseletben ellátogatni már kicsit túlzás.

kepatmeretezes_hu_epitkezesen.jpg

(Kép: Suomen kansallispukukeskus, Studio Varjo) 

 

A december elejéig megtekinthető kiállítással szemben én egyébként rendkívül elfogult vagyok, mert közmunkásként három hétig részt vehettem a felépítésében. Az első héten a múzeum műhelyében segítettem a faanyagok fűrészelésében, padok, állványzat, polcok csavarozásában, lefestésében. A második héten már a múzeumban festettem az összeállított tárlókat, sőt, az egyik fal feketére mázolásába is besegítettem. Szerencsére a próbababák felöltöztetése már nem szerepelt a feladataim között, azt a múzeum szakértői végezték.

Napjainkban négyszáz különféle népviseletet tartanak nyilván Finnországban, amelynek körülbelül fele az ország svéd nyelvű területéről származik. A jyväskylä-i múzeumban most ötven különféle népviselet tekinthető meg a műanyag nőkön és férfiakon. Igyekeztek a szervezők úgy összeállítani az anyagot, hogy egy-egy női és férfi figura mutassa be az adott tájegység ruháját, de néhol több bábu is azonos területről származó ruhát visel. Például a már férjezett műhölgy más színekben pompázik, mint az, amelyik csak vágyakozik egy plasztikférfi után.

kepatmeretezes_hu_csoportkep.jpg  

A múzeum földszintjén, egy többszintes pódiumon néznek büszkén a világba a népviseletbe öltöztetett figurák, míg a másik földszinti helyiség egy korabeli, tejkiadó helynek van berendezve. A kis bódé előtt üldögél a tejeslány, mellette egy régi bicikli, amivel munkába érkezhetett. Ugyanitt padokat helyeztünk ki, ahová a közönség leülhet és nézheti a falra vetített, Finnországot bemutató képeket. A padon helyet foglal még egy mai népi gúnyát viselő suhanc is, aki szurkolónak lett felöltöztetve. (Nem foci, jégkorong!) Az emeleten pedig hat tárlóban különféle népi foglalkozások mesterfogásait tekinthetik meg az érdeklődők. Kis képernyőn látható, ahogyan a népviseletek kiegészítőinek használt ékszerek, fejfedők készülnek, vagy a csipkét, hímzést alkotják meg a szorgos kezek.

kepatmeretezes_hu_tarlo.jpg 

Érdekes három hetet töltöttem el a múzeumban és életre szóló élményekkel gyarapodtam. Köszönet ezért a Finn Kézműves Múzeumnak, a Munkaügyi Központnak és az emelt munkanélküli járulékomat folyósító Társadalombiztosítási Intézetnek!

 

A kiállítás képei:

 

kepatmeretezes_hu_allvanyterv.jpg

Itt még csak egy csöpp emberke feküdt az állványzat tervén.

 

kepatmeretezes_hu_allvanyures.jpg

Kész a pódium, jöhetnek a fellépők!

 

kepatmeretezes_hu_allvanyzaton.jpg

Mintha egy kosztümös film szereplői pózolnának a kamerának.

 

kepatmeretezes_hu_allapotos.jpg

Nem könnyű megtalálni a képen az áldott állapotban lévő kismamát, pedig van ott egy babát váró próbababa.

 

kepatmeretezes_hu_tejeslany.jpg

Hogyan lehet ilyen szoknyában a pedált taposni?

 

kepatmeretezes_hu_suomisuhanc.jpg

Napjaink jellegzetes, finn népviselete.

 

kepatmeretezes_hu_arc.jpg

Egy arc a tömegből. (Egyetlen bábunak sem volt ázsiai kinézete, pedig a dobozaik szerint mindannyian Kínából érkeztek.)

 

(Ahol nem szerepel a képek forrása, azok a saját alkotásaim.)

Magyar kisfiú rajza nyert

2017.05.22. 13:46

Finnországban is sok trafóház, kapcsolószekrény és egyéb közműbódé untatja a járókelőket. Ahol akadnak vállalkozó kedvű művészek és öntevékeny lakóközösségek, ott esetleg változhat ezeknek az épületeknek az arculata. Így történt ez a közép-finnországi Jyväskylä-ben is, ahol az egyik közszolgáltató betonépítményének falára egy magyar kisfiú rajza került fel.

 

kepatmeretezes_hu_markrajz01.jpg 

Jyväskylä külvárosi lakóövezetében, Myllyjärviben szerették volna a helyiek színesebbé tenni környezetüket. Az itt élőkből alakult egyesület saját forrásból és a várostól kapott pénzből három közműépületet csinosított ki. Két kis trafóházat meghívott művészek festettek át, míg egy domboldalba beleépített, nagyobb elektromos elosztó betonfalának szürkétlenítésére pályázatot írtak ki. Ide küldött be rajzot a hétéves, magyar kisfiú, Márk.

Az egyesületben úgy döntöttek, hogy két nyertest is hirdetnek. A hátteret a 85 esztendős, Pentti Pennanen absztrakt ábrái adják, amelyekre Lak Márk két madara került. A képet önkéntesek festették fel, a hivatalos átadás a múlt vasárnap volt. A kis ünnepségen Márk és testvére, Jancsi zenéltek, majd a résztvevők trafóháznéző sétát tettek az idei első, zavartalan, tavaszi napsütésben.

Mindez nem egy világrengető hír, mégis elgondolkodtató. Csak Myllyjärviben hat olyan magyar gyerek él, akiknek magyar mindkét szülője. A gyerekek még beszélnek magyarul, de ők már a finn társadalom hasznos tagjai lesznek, nem a magyaré. Nem csak beilleszkednek ebbe a kultúrába, hanem annak tevékeny alakítói is. Ezzel a finnek nemcsak, hogy nem vesztenek, hanem rengeteget nyernek is.

Gratulálok Márk!

 

kepatmeretezes_hu_markrajz02.jpg

Azzal a hirdetőtáblával is kezdeni kellene valamit

 

kepatmeretezes_hu_markrajz03.jpg

Márk és Jancsi négykezese az átadáson

 

kepatmeretezes_hu_markrajz04.jpg

A művészek megérdemlik a tapsot

 

kepatmeretezes_hu_markrajz05.jpg

A finn múlt és a jövő együtt. Ők most a jelen (Lak Márk és Pentti Pennanen)

 

(A fényképek saját művek.)

 

 

Kevés olyan foglalkozás van ma a nagyvilágban, ahol annyira szem előtt lenne a dolgozó, mint egy bolt kasszájában. Szerintem, látásból mindenki ismer néhány pénztárost. Nem csoda, hogy a marketingesek kiváló reklámhordozót látnak bennük. Eljön az idő – ha már nincs itt –, amikor nem csak hirdetésekben fakadnak dalra, hanem operettben, operában, esetleg rájuk épül egy vígjáték, filmdráma vagy horror. Utóbbinak lehetne előképe az a finn reklám, amelyben még Mr. Lordi is feltűnik, habár a főszereplő egy szerencsétlen kasszás.

 

kepatmeretezes_hu_kasszaban.jpg 

Hősünk az előítéletes, finn férfi mintapéldánya, aki semmivel sem elégedett, gyanakodva tekint a külföldiekre, a külföldi boltokra. Mindez a Lidl reklámsorozatából derült ki, amelynek egyik ékköve az alábbi filmecske. Amikor az adott történet játszódik, a korábban kifejezetten ellenséges férfi már annyira elkötelezett híve lett a Lidl-nek, hogy nem csak ott vásárol, hanem már az a munkahelye is. Lehet azonban benne némi feszültség, mert rémálmai vannak.

Az épp egy percig tartó tejreklámban soha nem lehet tudni, hogy mi a valóság és mi a képzelet szüleménye, ahogyan ezt a főszereplő sem tudja soha. Folyamatosan felriad az álmából, de kiderül, ahol éppen van, az is csak egy álom.

Legelőször a kasszában ülve nyitja ki a szemét a fickó egy pittyenésre, amilyeneket a vonalkódok leolvasása ad ki. Egy vásárló okoskodásait hallgatja bamba ábrázattal, ahogyan a nő kifejti, hogy a laktózmentes tej sem jó ám bárkinek, például a sünöknek sem, azoknak ő inkább macskaeledelt szokott adni.

A következő pillanatban már az ágyában ébred hősünk, aki megrökönyödve veszi észre, hogy az ágyhoz van láncolva. Kisvártatva benyomul az ajtón Mr. Lordi, egy pohár tejjel a kezében. A szörnymetál koronázatlan királya azon dühöng, hogy a németekről – övék a Lidl – csúnya dolgokat szokott mondani a most néma sikolyba torzuló finnünk. (Mindehhez érdemes tudni, hogy a finn tej itt nemzeti büszkeség tárgya, ahogyan például Magyarországon a pirospaprika.)

kepatmeretezes_hu_lordi.jpg 

Az eurovíziós bajnokkal való találkozást követően egy parkoló autó anyósülésén találja magát a lidlis formaruhát viselő kasszás. Úgy tűnik, az üzlet kihalt parkolójában érte az éjszaka. A rádióból kitartóan szól a „Kassoille pyydetään henkilökuntaa, kiitos!” női géphangon, ami valami olyasmit jelent, hogy: „Kéjük a kasszához a személyzet egy tagját, köszönet!” Aki valaha járt Finnországban egy Lidlben, annak beleégett az agyába ez a pár szó, mert egy bevásárlás alatt legalább tízszer biztosan elhangzik. Nekem is ez volt az első teljes mondatom, amit finnül megtanultam.

kepatmeretezes_hu_kocsieste.jpg 

A csúcsjelenet a moziban játszódik, ahol a felriadó pali először egyedül ül a nézőtéren és a vásznon látja, ahogy épp feleszmél egy mozi üres nézőterén. Hamarosan azonban társaságot kap, önmagát, több száz példányban. Ezt a néma pár másodpercet soha nem bírom ki nevetés nélkül, annyira bárgyú az egész.

kepatmeretezes_hu_moziban.jpg 

Hamarosan újra az ismert parkolóban találjuk magunkat és hősünket, aki immár a kormány mögött ül a kocsijában. Ekkor nappal van, a hátsó ülésen ott a felesége, aki biztatóan mosolyog. A férj már-már megnyugszik, de megszólal az asszony az itteni Lidl karcos, férfi reklámhangján és bemondja az áruházlánc szlogenjét: „Järki käteen ja ostoksille!” Vagyis: „Dönts ésszerűen és vásárolj!” Tehát ne az előítéleteidre hagyatkozz, hanem az eszedre, és vedd meg, ami olcsó és kiváló.

kepatmeretezes_hu_kocsinappal.jpgKépek: YouTube

Lezárásként kasszásunk úgy téblából a kihalt parkolóban, mint Vincent Vega a Wallace villában Mia hangjának forrását keresve. A lidércnyomásos hangulat, a művészien kivitelezett idiótaság, Jani Karvinen – a Finn Nemzeti Színház színművésze – kirívóan ostoba arcjátéka hatalmas sikert hozott. Még az értetlenkedők is elismerték, hogy emlékezetes reklámot sikerült összehozni az alkotóknak. A tej pedig még mindig remekül fogy.

Most először és utoljára írok olyan témáról a blogomban, ami nem érdekel. Amikor a szép finn nők listáját összeállítottam, hölgyolvasóim kértek egy hasonló bejegyzést a finn férfiakról is. Beláttam, az egyenlőség okán teljesítenem kell a kívánságukat. Nem volt könnyű munka, sorrendbe pedig egyszerűen képtelen voltam szedni a fickókat. Így születési évszám szerint rendezve szerepelnek itt, a legkorábban születettel indítva a legfiatalabbig. Legyen ez egy ajándék tőlem a magyar nőknek anyák napjára!

 

Algoth Niska (Viipuri, 1888 – Helsinki, 1954) labdarúgó, szeszcsempész, embermentő, kalandor.

 

niska_sok.jpg

A sokoldalú Algoth Niska 1912-ben, a finn labdarúgó válogatott tagjaként vett részt az Olimpián. Stockholmban a finnek a negyedik helyet szerezték meg, ami az ország legjobb eredménye ebben a sportágban. A balszélső posztján vitézkedő Niska ezen a képen inkább önmagával játszik össze. Kép: danny.fi

 

kepatmeretezes_hu_niskakuty.jpg

Sportkarrierje befejezése után a sármos hajóskapitány kezdetben szeszcsempészéssel keresett nagy vagyont. A második világháború előtt áttért az üldözött zsidó származásúak Németországból való kicsempészésére. Nem valószínű azonban, hogy mindezt csupán jószívűségből tette, mert további vagyonokat hajózott össze ebben az időszakban. Kép: danny.fi

 

Danny (Ilkka Johannes Lipsanen) (Pori, 1942) énekes

 

kepatmeretezes_hu_dannygatyaban.jpg

A ’60-as, ’70-es, ’80-as, ’90-es, 2000-es, 2010-es évek finn zenei állócsillaga pályája kezdetén. Armi Aavikkóval alkotott duettjük őrületes sikereket aratott, amiről írtam is már ebben a blogban. Kép: danny.fi

 

kepatmeretezes_hu_dannykerites.jpg

Danny ötven éve töri össze ugyanazoknak a nőknek a szívét. Anyai nagyapja egyébként a fentebb tárgyalt kalandor, Algoth Niska volt. Kicsi ez az ország. Kép: danny.fi

 

Samuli Edelmann (Pori, 1968), színész, énekes

 

kepatmeretezes_hu_edelmanlufi.jpg

Édesanyja színésznő volt, édesapja zeneszerző, így szinte adta magát, hogy a kis Samuliból énekes színész legyen. Nem rajongok nagyon a szirupos számaiért, de azt belátom, hogy nézni nagyon tud. Kép: YouTube

 

edelmannsamuli.jpg

Északi atombomba. A Mission: Impossible negyedik részében a főgonosz segítőjeként Samuli nukleáris katasztrófát igyekezett okozni. Na, de sikerült? Kép: Paramount Pictures

 

Teemu Selänne (Helsinki, 1970), jégkorongozó, félisten vagy tán egészen az

 

kepatmeretezes_hu_teemuketszer.jpg

A finn Puskás Öcsi, csak ő nem a zöld gyepen, hanem a fehér jégen lett legenda. A nevét csak mély áhítattal szabad kimondani, vallást lehetne rá alapítani. Különös lehet, amikor a hátunk mögül mi mosolygunk felnagyítva önmagunk tarkójára. Kép: mtv.fi

 

kepatmeretezes_hu_teemu.jpg

A finn férfiak szépségét jelentősen emeli, ha jéghokis fejvédő van rajtuk. Kép: Yle.fi

 

Lauri Tähkä (Jarkko Tapani Suo) (Vaasa, 1973) énekes

 

kepatmeretezes_hu_lauri.jpg

Legutóbbi munkahelyemen finn munkatársnőim Lauri Tähkä-ért őrültek meg. Egyszerűen nem értem a dolgot, ilyen aszimmetrikus fejet is régen láttam már. Igaz, nem szőke, kifejezetten mediterrán típus, és ez itt nyerő a hölgyek között. Kép: seiska.fi

 

kepatmeretezes_hu_laurioroszlan.jpg

Lauri az oroszlánok között. Ez a kép az Anna című női lapból van, ahol néhány éve megszavaztatták a hölgyeket, hogy szerintük ki a legszexibb finn férfi. Hogy, hogy nem, itt is Lauri győzedelmeskedett. Úgy tűnik, nem csak az én volt munkatársnőim ízlése délies. Kép: anna.fi

 

Ville Valo (Helsinki, 1976) a HIM együttes alapító énekese

 

kepatmeretezes_hu_ville.jpg

Ville képzett művész, konzervatóriumba járt, vagyis nem hobbizenészként indult el a pályán. A Wikipedia szerint a HIM együttes love metalt játszik, ami a pop, a metál, a gothic rock és a glam rock keveréke. Kép: Pinterest

 

kepatmeretezes_hu_villeszakall.jpg

Ville Valo valódi megosztó személyiség, vagy szeretik, vagy utálják a népek, de közömbösek nem nagyon tudnak vele szemben lenni. Én épp ezért inkább ügyesnek tartom. Különben is, anyai ágon magyar származású, mi más is lehetne?! Kép: Tumblr

 

Mikko Leppilampi (Pälkäne, 1978), színész, énekes

 

mkko_leppilampi.jpg

Mikko zenészcsaládból származik, édesapja híres, finn gospel énekes. Tényleg az, nem kamuzok, rákerestem. Ez a bejegyzés azért nem került fel hamarabb a blogra, mert ezen a ponton röhögőgörcsöt kaptam. Ez nem szép dolog tőlem, tudom, de Mikko ezen a képen talán az. Kép: sharewood.fi

 

kepatmeretezes_hu_mikkoleppilampistudioban.jpg

A finn gospelénekes fia negyvenhez közelítve se néz ki harmincnak. Manapság televíziós műsorvezetőként építi a karrierjét, bármikor kapcsolom be a TV-t, pár percen belül biztosan megjelenik. Hölgyek tízezreit ülteti képernyő elé a mosolya. Kép: mtv.fi

 

Kimi Räikkönen (Espoo, 1979), világbajnok Forma-1-es autóversenyző

 

kepatmeretezes_hu_kimiferrari.jpg

Amikor a 10 legjobb finn nő listáját összeállítottam, nem válogattam bele Kimi egyetlen barátnőjét sem, s ezért – jogosan – sok kritikát kaptam. Itt a kárpótlás, ebben a listában szerepel a sok barátnő egyetlen Kimije. Kép: mtv.fi

 

kepatmeretezes_hu_kimitetko2.jpg

Rengetegen gondolják ebben az országban azt, hogy a tetoválás szexi. Egyeseknél talán az, másoknál nem, de az biztos, hogy hatalmas üzlet. Talán Kimi is ezen mereng itt, vagy csak elbambult kicsit, esetleg a következő, egyszavas interjúját tervezi épp. Kép: Pinterest

 

Cheek (Jare Henrik Tiihonen) (Vantaa, 1981), rap előadó, zeneszerző

 

kepatmeretezes_hu_cheek.jpg

A finn tinik bálványa magabiztosan tekint szövegfogyasztóira. Minden tiszteletem az övé, mert én még makogni is alig merek finnül, ő meg ezen a nyelven rappel. Nemrég hallottam, hogy valaki Cheek munkásságáról írt nyelvészeti szakdolgozatot. Így születnek a klasszikusok. Kép: ess.fi

 

kepatmeretezes_hu_cheekjarejajere.jpg

Fura érzés lehet, amikor egy celebnek ikertestvére van. Cheek eredeti keresztneve Jare és van egy ikertestvére, aki a Jere névre hallgat. Ráadásul ketrecharcos. Akárhogyan is alakult közöttük a testvérféltékenység, szép gesztus meghívni az öcsibátyust a könyvbemutatónkra. Kép: mtv.fi

 

Antti Holma (Helsinki, 1982), színész, komikus, író, forgatókönyvíró, testépítő

 

kepatmeretezes_hu_antti.jpg

Antti Holma a hétköznapi életben rendkívül visszafogott, szégyenlős, pedig valódi sztár. Idén év elején az egész országot sokkolta a hír, hogy bőrrákot diagnosztizáltak nála. Azóta a gyógyulásra koncentrál, és csak annyit üzent, hogy: „Szorítsatok értem és használjatok fényvédő krémet!” Kép: menaiset.fi

 

antti_hitler.jpg

A bajusz is jó áll neki. (Bocsánat, ezt egyszerűen nem hagyhattam ki.) Kép: skenet.fi

 

kepatmeretezes_hu_anttikissi.jpg

Kissi Vähä-Hiilari szerepe hatalmas siker volt. Nem közbotrányt okozott, hanem valóságos rajongótábort gyűjtött a másságát egyébként őszintén vállaló színész. A nők is imádják. Kép: iltalehti.fi

Mosolygok, amikor valamelyik magyar város honlapján azt látom leírva, hogy sok parkja van, vagy közel található hozzá az erdő. Finnországban ez igazán furcsán hat, hiszen ugyanebben a témában a kérdés inkább az, hogy az erdő van-e a városban, vagy a város az erdőben.

Nem komolytalankodok tovább, hanem elmesélem, hogy szombaton felkerestük a városunk határában álló Rainert. Rainer egy közönséges lucfenyő (Picea abies), csakhogy olyan nagyra nőtt, hogy őt nevezik fajában Finnország legnagyobbjának. 2013-ban egy vihar során kidőlt a korábbi csúcstartó, így négy éve Rainer a király.

 

kepatmeretezes_hu_raineragai.jpg

Az öreg Rainer király alulról már kicsit kopaszodik

 

Mi gyalogosan indultunk el a borongós, szeles időben Jyväskylä-ből. Az erdei gyalogútra ritkán süt be a nap, így még hóban, időnként latyakkal kevert sárban lépkedtünk. A Mustalampi nevű, kicsike tó környékén kifejezetten mocsaras volt a környék, de a térkép azt mutatta, hogy a Rainer az északi part és a főút közötti területen áll. Később olvastam, hogy a főút mellett van egy parkoló, onnan könnyűszerrel megközelíthető a fa. Mi természetesen a nehezebb terepet fedeztük fel.

 

kepatmeretezes_hu_kereg.jpg

Padon ülve pihenhettünk volna Rainer mellett, ha nem fagytunk volna oda

 

Némi bolyongás után hihetetlen törzsvastagságú fenyőfák közé keveredtünk és ekkor már tudtuk, hogy közel a cél. Rainer tövében egy kis magyarázótábla állt, így ismertük fel a keresett egyedet. A táblácskát sajnos vandál finnek összefirkálták, de egy kis ügyességgel ki lehetett betűzni az eredeti szöveget. Azért gondolom, hogy finnek voltak a rongálók, mert finn szavak éktelenkedtek rajta, amik közül én az „ürülék” és a „női nemi szerv” szlengben használt változatát ismertem fel. A gyerekek, akikkel mentünk, jobban tudnak finnül – egyikük itt is született –, ők mondták, hogy csúnya szavak vannak ott.

Visszatérve Rainerre, ő igazán impozáns látványt nyújt. A táblácskán a graffiti alatt a bemutatkozása olvasható. Elmondja, hogy száz éves elmúlt, 36,78 méter magas, az átmérője 1,3 méter magasságban 92 cm. A város honlapján már más számok szerepelnek, feltehetően frissítették az adatokat. Ott 38,6 méteresnek mondják és 96 cm-es átmérőről írnak. Megtudtam, hogy Rainer a nevét Rainer Hiilesniemiről kapta, aki Jyväskylä város erdészeti ügyeit intézte 1966-93 között. Kedves dolog volt a várostól a megemlékező névadás.

 

kepatmeretezes_hu_felnezes.jpg

Ezt a fát nehéz lenne feldíszíteni karácsonykor

 

A bemutatkozó táblácskán Rainer, a lucfenyő arra kéri a hozzá látogatókat, hogy ne felejtsék el megölelni őt. (Azt nem írta, hogy firkálják össze.) Hárman alig bírtuk körbeölelni, de teljesítettük a kívánságát. Hazaérve aztán a város honlapján bejelentettem, hogy Rainer környezete gondozást igényel. Állítsuk meg a finn huligánokat!

 

kepatmeretezes_hu_oleles.jpg

Szeretünk, Rainer!

 

A képek saját „remekművek”.

Meglepően sok, hosszabb-rövidebb időt Finnországban töltő magyartól hallottam azt az általánosító megállapítást, hogy a finn nők rondák. Nem átlagosak vagy csúnyácskák, hanem egyenesen rondák. Ebben a finomkodástól mentes kijelentésben az is közrejátszhat, hogy a magyar szokásoktól eltérően sokan itt meg sem próbálják korrigálni a természet adta fizimiskájukat. A férfiak sem, de a nőknél feltűnőbb ez az „igénytelenség”. (És még az orrukat is szívják.)

 

Mindez orbitális előítéletességről tanúskodik. Az, hogy néhányan lusták előkotorni a zsebkendőt a kezeslábasuk zsebéből és mosás helyett inkább lilára festik a hajukat, nem jelent semmit. Lázadók. Lehetne ez egy vagy több, hosszú bejegyzés témája, de most inkább következzen a példákkal megerősített cáfolat. Egyszerű blogger módjára összeállítottam és rangsoroltam a tíz legszebb finn nőt. (Felmérések szerint népszerűek az ilyen listák.) Mindannyian megérdemelnének egy-egy külön írást, és vannak, akik már meg is kapták ezt tőlem.

 

A végletekig szubjektív listába csak „hírességek” kerültek, nem vagyok olyan, mint a finnek, akik pár éve egy ugyanilyen táblázat első helyére a párjukat, a nyolcadikra meg az édesanyjukat szavazták be. (A feleségemről készült sztárfotókat nem akartam itt, nagy nyilvánosság előtt bemutatni, hiába ő lenne az első a listámban. Igaz, ő nem finn.)

 

10. Armi Kuusela (Muhos, 1934) finn szépségkirálynő (1952), ő volt az első Miss Universum (1952)

 

kepatmeretezes_hu_armikuusela01.jpg

A szépség és a gépszörnyeteg. Armi Kuusela egy kamera előtt, 1952-ben. Kép: Iltalehti

 

kepatmeretezes_hu_armikuusela02.jpg

Hazafelé a világsiker után. (1952) Kép: Iltalehti

 

kepatmeretezes_hu_armikuusela03.jpg

Az idő megszelídítése is művészet. (2014) Kép: Iltalehti

 

9. Ida Aalberg (Leppäkoski, 1857 – Szentpétervár, 1915) színésznő, színpadi sztár

 

kepatmeretezes_hu_idaaalberg01.jpg

Mona Lisa-i mosoly és rövidnek ható frizura. Modern nő a 1870-es években. Kép: Wikipedia

 

kepatmeretezes_hu_idaaalberg02.jpg

Rómeóra várva. Júlia szerepében 1881-ben. Kép: teatterimuseo.fi

 

kepatmeretezes_hu_idaaalberg03.jpg

A színpad nagyasszonya (1897) Kép: teatterimuseo.fi

 

8. Ansa Ikonen (Szentpétervár, 1913 – Helsinki, 1989) színésznő, az első női filmsztár Finnországban

 

kepatmeretezes_hu_ansaikonen01.jpg

Dedikált fiatalság. (Kb.: 1930-as évek vége) Kép: teatterimuseo.fi

 

kepatmeretezes_hu_ansaikonen02.jpg

Őrülten szép. Egy különleges filmszerep 1944-ből. Kép: telkku.com

 

kepatmeretezes_hu_ansaikonen03.jpg

Thatcher-i elegancia (1971) Kép: Wikipedia

 

7. Anne Pohtamo (Helsinki, 1955) finn szépségkirálynő (1975), Miss Universum (1975)

 

kepatmeretezes_hu_annepohtamo01.jpg

A világmindenség csúcsán (1975) Kép: museovirasto.fi / UIP

  kepatmeretezes_hu_annepohtamo02.jpg

Fodrászok és szélgépkezelők álma (1976) Kép: Pinterest

 

kepatmeretezes_hu_annepohtamo03.jpg

A művészet jót tesz az egészségnek (2010) Kép:yle.fi

 

6. Armi Aavikko (Helsinki, 1958 – Espoo, 2002) finn szépségkirálynő (1977), énekesnő

 

kepatmeretezes_hu_armiaavikko01.jpg

Győzelmi meghatottság (1977) Kép: Lehtikuva / MTV

 

kepatmeretezes_hu_armiaavikko02.jpg

A szőke ciklon (1980-as évek) Kép: danny.fi

 

kepatmeretezes_hu_armiaavikko03.jpg

Armi örökké fiatal maradt (1990-es évek) Kép: danny.fi

 

5. Kiira Korpi (Tampere, 1988) jégtáncos

 

kepatmeretezes_hu_kiirakorpi01.jpg

Edzéshez kislányos copf praktikus (2000-es évek vége) Kép: Pinterest

 

kepatmeretezes_hu_kiirakorpi02.jpg

Hatásos formamutatvány (2008) Kép: uusisuomi.fi

 

kepatmeretezes_hu_kiirakorpi03.jpg

Listánk legfiatalabbja még nincs harminc éves (2017) Kép: kauneusjaterveys.fi

 

4. Jenni Vartiainen (Kuopio, 1983) énekesnő

 

kepatmeretezes_hu_jennivartiainen01.jpg

Fagyoskodó kalevalai hősnő (2009) Kép: YouTube

 

kepatmeretezes_hu_jennivartiainen02.jpg

Magassarkúban könnyebb ülni, mint állni (2010) Kép: iltalehti.fi

 

kepatmeretezes_hu_jennivartiainen03.jpg

Jenni üzletasszonyként is megnyerő (2011) Kép: yle.fi

 

3. Pirkko Mannola (Sääksmäki, 1938) finn szépségkirálynő (1958), énekesnő, színésznő

 

kepatmeretezes_hu_pirkkomannola01.jpg

A virágcsokor mellé kupa is járt? Királynőként 1958-ban. Kép: MTV

 

kepatmeretezes_hu_pirkkomannola02.jpg

Kockásban (1960) Kép: elonet.fi

 

kepatmeretezes_hu_pirkkomannola03.jpg

Vili kutyával (2015) Kép: iltalehti.fi / Jenni Gästgivar

 

2. Johanna Kurkela (Lumijoki, 1985) énekesnő

 

kepatmeretezes_hu_johannakurkela01.jpg

Fény, a hosszú, finn télben (2014) Kép: Kari Pekonen / iltalehti.fi

 

kepatmeretezes_hu_johannakurkela02.jpg

A piros orr jól megy a haja színéhez. Kelet-Timorban egy jótkonysági akció alkalmával. (2015) Kép: johannakurkela.com / NDF

 

kepatmeretezes_hu_johannakurkela03.jpg

Johanna a lovakkal is barátságban él (2014) Kép: MTV

 

1. Jenni Haukio (Pori, 1977) költő, finn first lady

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio01.jpg

Csak lazán! (1999) Kép: Turun Sanomat

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio04.jpg

Csak kimérten! Gyertyafényes fogadáson (2012) Kép: iltalehti.fi

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio02.jpg

Az elnöki pár. Sauli Niinistö és Jenni Haukio (2017) Kép: Lehtikuva / Heikki Saukkomaa

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio03.jpg

Michelle Obama társaságában (2016) Kép: yle.fi

Csirkék albérletben

2017.04.25. 21:24

Finnországban a tyúktartás eléggé macerás dolog. Télen, de általában tavasszal és ősszel is fűtött helyet kell biztosítani a baromfiknak, ami eléggé megdrágítja a csirkézést. Akik mégis szeretnének kotkodácsolást és kukorékolást maguk körül, azok nyárra bérelhetnek pár háziszárnyast.

 

kepatmeretezes_hu_tyuk02.jpg

Kettős portré fenyőággal. Kép: Munanetti / Mari

 

Az interneten több magángazdaság is hirdeti az úgynevezett „vuokrakana” szolgáltatást, amit magyarul talán a „tyúkbérlés” szóval lehet a leginkább visszaadni. Bérelt tyúk. Agyament ötlet, de feltételezem, ha nem lenne rá kereslet, nem is lenne ekkora kínálat sem.

Én a Kuusikorpi nevű magángazdaság hirdetését néztem át komolyabban, de a többiek is hasonló feltételekkel adják bérbe a tyúkjaikat. Az Urjala településen található farm helyes kis formanyomtatványt is alkotott, amely segítségével a csirkék után vágyakozók könnyen és gyorsan leadhatják megrendelésüket a neten.

A szolgáltatás leírásából kiderül, hogy a kölcsönzési díj 100 euró / 3 tyúk. Minden további tyúk plusz 15 euró, s amennyiben egy kakast is szeretnének vinni, ő is ugyanannyiba kerül, vagyis 15 euró. A kakasok száma azonban erősen korlátozott, így férjet a tyúkoknak csak az tud szerezni, aki időben leadja a rendelését.

kepatmeretezes_hu_tyuk03.jpg

Együtt a banda. (A kakas mintha kicsit fáradt lenne.) Kép: Munanetti / Mari

 

A kölcsönzési idő június elsején kezdődik és az első éjszakai fagy érkezéséig tart, ami lehet akár már augusztusban is, de általában szeptemberben dermeszti meg a tájat. Az árban benne van a teljes bérlési időszak alatti telefonos vagy e-mailes tanácsadás. Beletartozik egy kisadag takarmány és mész, utóbbi a tojástermelésben a tojáshéj létrehozásához kell a madaraknak. Jár továbbá minden állatra életbiztosítás. Vagyis, ha baleset vagy betegség árnyékolja be a nyarat, a gyógykezelés költsége a bérbeadót terheli és az elhullott állat árát sem kell megtéríteni. Kikötés azonban, hogy ez a biztosítás a tudatos levágásra és megevésre nem vonatkozik. (A csalás a finnek legtöbbjére nem jellemző, így az ellenőrzésre nem is gondoltak a szabályok megfogalmazói.) Amennyiben őszre a bérlő szívéhez nő a baromfi, meg is vásárolható, méghozzá a bérleti díj és az eladási ár közötti különbség kiegyenlítésével. Egy madár ára 30 euró.

A kölcsönzési rendelés leadásakor foglalási díjat, 80 eurót kell átutalni a gazdaság számlájára, ezzel jelezheti a bérlő az üzlet komolyságát. Lehetőség van a formanyomtatványon kérni a hobbimadarak kiszállítását, de ezt önmaga is megoldhatja az ideiglenes gazda. A Kuusikorpi felhívja a figyelmet arra, hogy minden állattartónak be kell tartania az állattartásra vonatkozó törvényeket és a helyi rendeleteket, de természetesen ennek ellenőrzését sem vállalják.

kepatmeretezes_hu_tyuk04.jpg

Tyúklak, valahol a finn nyárban. Kép: Tuohimutkan kanala

 

Több hasonló oldal átnézése során találtam egy érdekes szlogent, de sajnos azt már nem jegyeztem fel, hogy hol. Utólag nem sikerült visszakeresnem, így kénytelen vagyok fejből idézni, vagyis a magyar fordítását visszaadni. Valahogy így szólt: „Miért mennék Thaiföldre pihenni, ha mehetek a tyúkólba is?”

Télűző thrash metál

2017.04.21. 18:15

Amikor a legszebb tavasz változik havas rettenetté, az sokakat megvisel. Finnországban hatványozottan ez a helyzet, hiszen ott egyes vidékeken a tél fél évig is eltarthat. Hathónapnyi fagyoskodás után hatalmas öröm, ha kizöldül a táj. Amikor ebbe a kellemes, felszabadult érzésbe belerondít Tél tábornok, a fél ország kiborul. Vagy a kétharmada, de nem akarok politizálni.

A finneknek külön szavuk is van a visszatérő télre, ez a „takatalvi”. Abból, hogy saját elnevezése van a jelenségnek, látszik, élő probléma a télbe történő visszazuhanás. A Mokoma nevű metálbanda 2003-ban meg is énekelte, vagyis inkább meghörögte az északi depresszió egyik kiváltó okát, a takatalvit. A szám annyira híven tükrözi azt a lelkiállapotot, amit a már eltűntnek hitt évszak visszatérése okoz, hogy egy csöppnyi, stílusos képzavarral akár örökzöldnek is tekinthetjük.

 

kepatmeretezes_hu_mokomaegy.jpg

Mokoma, középen az alapító énekes, Marko Annala. Kép: YouTube

 

A Mokoma együttest Marko Annala alapította 1996-ban, aki egyben a csapat énekese, bocsánat, hörgője is. A banda neve Marko Annala egy korábbi barátnőjének, vagyis inkább az ő karjalai származású nagymamájának köszönhető. A nagyi ugyanis karjalai nyelvjárásban morgott kis unokájára és annak barátaira, ha valami rosszat tettek. Szavajárását a hivatalos finnt használók és a szlengben beszélő fiatalok sem nagyon értették, de Annalának megtetszett a „mokoma” szó, így ez lett a zenekar neve. (Az 1970-ben kiadott Finn-magyar szótár szerint a „mokoma” a hivatalos finnben jelentheti: „ilyen-amolyan, derék, kitűnő, jelentéktelen, hitvány, semmirekellő”. Vagyis igazán ellentmondásos, és még nem is tudom, hogy a karjalaiak egykor mit is érthettek alatta.)

A Takatalvi című szám az együttes Kurimus (Örvény) című stúdióalbumán jelent meg 2003-ban. A thrash metál rajongók azonnal a szívükbe zárták, videoklipjét a közszolgálati televízió többször is játszotta. Most mindenki megtekintheti és így azonnal meg is értheti, milyen elképesztően laza dolog volt a TV-től, hogy a műsorára tűzte.

Szeretettel küldöm a magyarországi tavaszváróknak és mindenkinek, aki szereti! Kellemes szórakozást! (Csak saját felelősségre!)