Finnország idén ünnepli független államiságának 100. évfordulóját. Azért fogalmazok ilyen nyakatekerten, mert amikor egyszerűen azt mondom, hogy Finnország idén százéves, sok magyartól lesajnáló mosoly a reakció. Mi ez a száz év a magyar ezerhez képest?

Épp az egytizede, de ettől függetlenül eseménydús száz év volt ez. Ráadásul már az előtt is éltek finnek ezen a bolygón, hogy saját államot hoztak volna létre. Jöjjön most bizonyságul néhány érdekes fénykép a finnek múltjából! A válogatás teljesen szubjektív, ahogyan a sorrend is.

 

kepatmeretezes_hu_01vakenekmondok.jpg

Poavila és Triihvo Jamanen énekmondók, Uhtua falu, 1894.

Az írástudatlanság felszámolásáig énekmondók őrizték a finn legendákat és meséket, adták azokat át nemzedékről nemzedékre. A Kalevala ennek a gazdag, finn legendáriumnak az összegyűjtött, szerkesztett változata. A fotón egy idős testvérpár látható, akik a fényképész kérésére megmutatták, hogyan zajlott a verselés. Egymással szemben ültek, a kezüket megfogták, előre-hátra hajlongtak az ének ritmusára. Aki hallgatta a történeteket, ekképp érezte is azt, így idővel hitelesebben tudta továbbadni a tanultakat. (Kép: I. K. Inhan)

 

kepatmeretezes_hu_02aleks1899.jpg

II. Sándor (1818-1881), orosz cár szobra Helsinkiben, virágtengerben, 1899-ben

Helsinkiben, a főszékesegyház előtt állították fel 1894-ben II. Sándor cár szobrát. Furcsa lehet, hogy egy megszálló hatalom vezetője ilyen előkelő helyen kap szobrot a leigázott nép lelkes ünneplése mellett. Ennek az a magyarázata, hogy a finnek II. Sándorban a jó cárt látták. Az ő uralkodása alatt születtek azok a reformok, amelyek Finnország felemelkedéséhez, viszonylagos szabadságához vezettek. 1899-ben, a kép készítésének idején már nem volt ilyen rózsás a helyzet, az orosz elnyomás erősödött. A finnek ki akarták valahogyan fejezni rosszallásukat és tüntetést szerveztek. II. Sándor halálának évfordulóján hatalmas tömeg koszorúzta meg a jó cár szobrát. Az oroszok nem merték szétverni a tüntetést, hiszen furcsán vette volna ki magát, ha II. Miklós katonái belelőnek abba a tömegbe, amelyik a jelenlegi cár nagyapjának emlékművéhez visz virágot. Ügyes! (Kép: Wikipedia)

 

kepatmeretezes_hu_03leninfinnben.jpg

Egy egyszerű munkásember portréja Finnországból, 1917-ben

Dehogyis, ő Vlagyimir Iljics Lenin parókában, bajusz és szakáll nélkül. A Szovjetunió alapítója több alkalommal is bujkált Finnországban, sőt, első alkalommal Tamperében találkozott későbbi utódjával, Sztálinnal. A nyugati értékrendű világban egyetlen Lenin múzeum működik napjainkban, s ez Tamperében található. A finnek körében Lenin megítélése nem egyértelműen negatív. Ő írta ugyanis alá a Finnország elszakadásáról szóló dokumentumot, bár igazából soha nem gondolta komolyan, hogy az Oroszországtól különálló Finnország sokáig megmarad. Mindegy, aláírta és ez remek! (Kép: Wikipedia)

 

kepatmeretezes_hu_04autoszalon.jpg

Autószalon az autóbuszban, Helsinki, 1927

Reklámozni tudni kell. Az autógyártók már az 1920-as években sem bíztak semmit a véletlenre, építtettek egy akkora autóbuszt, ami biztosan nem kerülte el a járókelők figyelmét. A műjárgány méreteiről nincsenek információim, de a képen mellette álló emberek és autó alapján tiszteletet parancsoló volt. (Kép: vintage everyday)

 

kepatmeretezes_hu_05lovaskocsi.jpg

Fontos az egyensúly! Tammela, Pehkijärvi, 1928

Mint látható, a korabeli közlekedés egészen más volt a vidéki Finnországban, mint Helsinkiben. Létezik is egy olyan mondás, hogy: „Aki csak Helsinkiben járt, az nem járt még Finnországban.” A fotón szereplő mutatványhoz természetesen szükség volt egy nyugodt természetű lóra, de gazdáinak lélekjelenlétére is. (Kép: Esko Aaltonen / Museovirasto)

 

kepatmeretezes_hu_06mannerheimkinaban.jpg

A legnagyobb finn és a keleti nyitás, Kína, valamikor 1906-08 között

Carl Gustaf Emil Mannerheim (1867-1951) minden finn szívének csücske. Bármikor van szavazás arról, hogy ki a finn történelem legnagyobb alakja, azt ő nyeri. Pár napja volt 150 éve, hogy megszületett az a német ősökkel rendelkező, svéd anyanyelvű finn, aki nélkül egészen másként alakult volna a történelem ezen a tájon. Az első világháborút követő polgárháborút Mannerheim vezetésével nyerték a fehérek a vörösök ellen, majd a második világháború alatt szintén az ő irányításával sikerült elérni, hogy a szovjetek ne szállják meg az országot. Területeket veszítettek a finnek, de nem jutottak a kelet-európai országok sorsára. A fotón még, mint orosz, cári megbízott, Kínában vendégeskedik egy helyi úrnál, valamikor 1906 és 1908 között. Ekkoriban hírszerzőként lovagolta végig a Távol-Keletet, adatokat gyűjtve a térségről a cári titkosszolgálat számára. Színes életútja volt, az biztos. (Kép: Suomalais-Ugrilainen Seura)

 

kepatmeretezes_hu_07kallio01.jpg

Az elnök halála, Helsinki, 1940

Ezen a képen is szerepel Mannerheim marsall, de most nem ő a főszereplő, hanem az elöl, levett sapkával lépdelő Kyösti Kallio (1873-1940) elnök. A betegeskedő elnök a fotó elkészülte után pár másodperccel halott volt. A háború által ránehezedő felelősség felgyorsította Kallio elnök egészségének romlását – pedig hat évvel volt fiatalabb, mint a mellette, kissé lemaradva jövő Mannerheim –, ezért lemondott posztjáról. Helsinkiből szülővárosába, Nivalába készült utazni, amikor a főpályaudvaron, a búcsúztatására felsorakozott katonazenekar előtt haladt el. Mielőtt elérte volna a vasúti kocsiját, összeesett és meghalt. Szívroham vitte el, talán már a képen is a kezdődő fájdalom miatt tartja a kezét a kabátja alatt.

A fotón látható utóda is, Risto Ryti (1889-1956), ő a kíséret egyetlen civil tagja, fekete kabátban, sapka nélkül. (Ryti utóda pedig Mannerheim marsall volt, vagyis itt három elnök van egy fényképen.) Kallio mögött, félig takarásban tiszteleg a magyar származású Aladár Paasonen (1898-1974) ezredes. Ő kapta el az összeeső elnököt, aki a legenda szerint a karjaiban hunyt el. (Kép: wikipedia.fi)

 

kepatmeretezes_hu_08rovaniemi.jpg

Nem Hirosima vagy Drezda, ez Rovaniemi 1944-ben

A második világháború, amit a finnek három részletben (Téli háború, Folytatólagos háború, Lappföldi háború) vívtak meg, alaposan legyalulta az országot. A képen Lappföld fővárosa, Rovaniemi látható, vagyis az, ami a vásártér körüli belvárosából megmaradt a németek kiűzése után. Az országban állomásozó, kezdetben szövetséges, német csapatok Norvégia felé vonultak vissza a finn-szovjet tűzszünet aláírása után. Amerre elhaladtak, ott a felperzselt föld taktikáját alkalmazták. A kép tanulsága szerint a leégett faházakból csak a téglából rakott kémények maradtak meg, de a kőépületek is használhatatlanná váltak. A finneknek végül szovjet segítség nélkül sikerült kiszorítani a németeket, ami jelentősen hozzájárult a háború utáni függetlenségük fenntartásához. (Kép: SA-kuva)

 

kepatmeretezes_hu_09nurmi.jpg

Paavo Nurmi, a finn csodafutó és az olimpiai láng, Helsinki, 1952

A második világháború után hét – 7!!!!!! – évvel egy kivéreztetett, vesztes ország olimpiának adott otthont. A legtöbb magyar olimpiai aranyérem Helsinkiben született, ezért is kedves nekünk a finn fővárosban rendezett nyári olimpia. A lángot a megnyitón Paavo Nurmi (1897-1973), az 1920-as évek világklasszis futója gyújtotta meg. A képen a nézők üdvrivalgása közepette fut be a stadionba. Nurmi pályafutása alatt három olimpián kilenc arany- és három ezüstérmet szerzett. Visszahúzódó természetű volt, így a szervezőknek hatalmas munkájába került, hogy rávegyék őt az ünnepségen való szereplésre. (Kép: yle.fi)

 

kepatmeretezes_hu_10kadar.jpg

Finn-magyar csere, Helsinki, 1983

A közelmúltban elhunyt egykori finn elnök, Mauno Koivisto (1923-2017) karon fogva vezeti Kádárné Tamáska Máriát (1912-1992), míg Kádár János (1912-1989), magyar pártfőtitkár Tellervo Koivisto (1929-) oldalán mosolyog. A finn-magyar kapcsolatok mindig is szívélyesek voltak, állami és pártvezetők gyakran látogattak egymáshoz. Finnország azon kevés helyek közé tartozik Európában, ahol szeretik a magyarokat, még, ha az adott magyar épp kommunista vezető is. Kádárban a korabeli finn közvélemény és az ország irányítóinak legtöbbje a reálpolitikust látta, aki a nagy Szovjetunió árnyékában a legtöbbet próbálja kihozni a helyzetből. A finnek is hasonló cipőben jártak, egyensúlyoztak Kelet és Nyugat között. Napjainkban is ezt teszi mindkét ország. (Kép: Jorma Komulainen)

 

A Finnországban szolgálatot teljesített magyar katonákról készült képek itt tekinthetők meg.

Az ember legjobb barátja Finnországban sem járhat élelmiszerboltba. Természetesen kivételek a segítőkutyák, ők a gazdáikkal tarthatnak, ha megfelelő hámmal és jelzéssel közlekednek. A többségnek azonban vagy otthon, vagy a bolt előtt kell bevárnia a finom falatok után szaladgáló kétlábút.

Autóban főtt kutyákról szóló rémtörténetek időről-időre felbukkannak a világhálón, így nem csoda, hogy az állatvédő szervezetek igyekeznek felhívni a figyelmet a problémára. Több helyen is láttam már nagy bevásárlóközpontok üvegajtajára kiragasztva az alábbi rajz matrica változatát. Két civilszervezet próbálkozik ilyen módon a felelőtlen gazdik lelkére beszélni. Vicces a párhuzam a Hot Doggal, bár Finnországban szerintem nagyobb veszély a gépkocsiban fagyasztott kutya lehetősége. Láttam én már itt mínusz tizenöt fokban retro Zastavából vonyító staffordshire bullterriert.

 

kepatmeretezes_hu_forrokutya.jpg

(Kép: sey.fi, kennelliitto.fi)

 

Az igazat megvallva, nem sokszor találkozom olyanokkal Finnországban, akik kutyával mennek bevásárolni. Mintha kevésbé lenne ez itt szokás, mit Magyarországon, bár reprezentatív felmérést nem tartottam a kérdésben. A nagy áruházláncok azonban igyekeznek felkészülni erre a lehetőségre is és kis kutyabörtönöket helyeznek ki a biciklitározók közelébe. Ezek általában fedett helyen vannak és a nap sem süt rájuk. (Értelemszerűen, hó sem hullik rájuk.)

kepatmeretezes_hu_uresborton.jpg

(Kép: saját)

 

Ha kutya lennék, én nagyon utálnék itt várakozni. Feltehetően így lehetett ezzel az az eb is, akit pár napja fotóztam az egyik jyväskylä-i szupermarket előtt. Szomorúan feküdt a cellájában, mintha a sorsán gondolkodott volna. Amikor előkaptam a mobilomat és készítettem néhány képet, bosszúsan morogni kezdett. Személyiségi jogait tiszteletben tartva nem is teszek közzé róla közeli fotót, nehogy szégyenkeznie kelljen a haverok előtt. Amikor végeztem a bevásárlással, már nem volt bent. Biciklivel hamarosan beértem egy babakocsit toló kismamát, aki mellett ott baktatott a már kiszabadult rab.

kepatmeretezes_hu_teliborton2.jpg

(Kép: saját)

 

A jyväskylä-i belvárosban a közelmúltban nyílt kisbolt emberségesebb, azaz kutyaságosabb megoldást alkalmaz. Az épület falába kis, fémkarikákat raktak, feléjük írták, hogy: „Kutyaparkoló”. Igaz, itt nincsen fedél a négylábúak felett, de a lenti kép is azt bizonyítja, hogy az állatok kedélye jobb. Szemmel tarthatják az ajtót, ahonnan előbukkan majd a szeretett gazdi. Talán így a várakozás is elviselhetőbb, és a finn kánikulát is ki lehet bírni pár percig a szabadban.

kepatmeretezes_hu_koiraparkki.jpg

(Kép: Lak-Losonc Ágnes)

Madarak kerékpáron

2017.06.02. 20:27

A fészekrakás valódi művészet. Egy békés, biztonságos otthon megteremtése minden madár vágya. Gyakran azonban a nagy igyekezet és a tavaszi tojásrakási pánik közepette fura helyen lelnek lakásra a szárnyasok. Így történt ez a közép-finnországi Jyväskylä-ben is egy rigópárral, akik a helyi egyetem falának támasztott, régóta magára hagyott biciklit sajátították ki maguknak. A kerékpár kormányán elhelyezett kosárban alapítottak családot.

 

kepatmeretezes_hu_tojasokketto.jpg

Ez a fészek nem a húsvéti nyuszinak készült.

 

Az egyetem Nyelvi- és Kommunikációtudományi Tanszékének Facebook-oldalán megjelent bejegyzésből kiderül, hogy a finn törvények szerint tilos a madárfészkeket megrongálni. A bicikli lakói ennek köszönhetően ma már fiókákat nevelnek, otthonukat pedig gondos kezek leláncolták, nehogy valaki azzal akarjon hazatekerni. A Tanszék egyben figyelmeztette is oldalának követőit, hogy legyenek tekintettel a kis családra és hangtalanul közlekedjenek a környéken.

 

kepatmeretezes_hu_tojsokmadarak.jpg

Fenyőrigók lehetnek az albérlők?

 

(Képek: Santiago de la Torre Moral és Saara Jäntti, Kieli- ja viestintätieteiden laitos, JYU)

Rodolfo levele

2017.05.28. 22:30

Akit Magyarországon, a huszadik században a bűvészkedés érdekelt, az feltehetően olvasta a lapokban Rodolfo írásait, esetleg valamelyik könyvét. Később a nevével megjelenő bűvészdobozok segítségével próbára is tehette az ügyességét. A bátrabbak tanácsot is kérhettek tőle valamelyik fellépése alkalmával, vagy akár levélben is.

Feltehetően utóbbit tette Peter Schröder, német bűvész is, aki levelezésben állt Rodolfóval. Mindezt abból sejtem, hogy az elmúlt hétvégén, a finnországi Tamperében vásároltam három borítékot, amelyen a címzett Peter Schröder, a feladó pedig Rodolfo volt.

 

kepatmeretezes_hu_rodthan.jpg 

Finlandia 2017 néven Tamperében tartották az európai bélyeggyűjtők éves találkozóját. Feltehetően azért nyerte el Finnország harmadik legnépesebb városa a rendezés jogát, mert az ország idén ünnepli 100. születésnapját, s ez a rendezvény szépen beilleszkedett az ünnepi év programsorozatába. Tampere ki is tett magáért, s két helyszínen, négy napon keresztül remek időtöltést kínált a bélyeggyűjtés szerelmeseinek.

kepatmeretezes_hu_kiallitas.jpg 

Kisebbik fiammal mi szombaton érkeztünk vonattal Tamperébe és azonnal a Tampere Ház nevet viselő konferenciaközpontba mentünk. Itt volt a rendezvény résztvevőinek kiállítása, ami verseny is lehetett egyben, mert néhány tárlónál olvashattunk a tulajdonosoknak járó díjakról. Nem vagyok otthon a bélyegkiállítások lebonyolításában, így nem tudom, kit illetnek a címek és rangok, de egyik ámulatból estem a másikba. A kiállított anyag mennyisége és minősége is elképesztő volt. Egy óriási termet rendeztek be a paravánszerűen elhelyezett tárlóknak, amit a mi pár órás ott tartózkodásunk alatt képtelenség volt bejárni. Körülbelül egy tizedét tudtuk alaposan átnézni, illusztrációként álljon itt egy boríték, akik értenek hozzá, azoknak biztosan sokat mond:

kepatmeretezes_hu_boritek.jpg 

Ugyanezen a helyen volt a gyerekeknek kitalált, játékos bemutató, ahol elég sok időt eltöltöttünk. Itt a bélyeggyűjtés alapjait ismerhették meg a gyerekek, a kellékektől kezdve a postatörténeten át a bélyegáztatásig. Végül egy szerencsekerék forgatásával nyertünk két kis csomag bélyeget, az egyikben az USA, a másikban az egykori Szovjetunió bélyegeivel.

A legnagyobb attrakció azonban a másik helyszínen, a Postamúzeumban volt. Ide egy postabusszal mentünk át, amelyet a kiállításra látogatók vehettek igénybe. A két helyszín között ingázó járat ingyenesen szállította az érdeklődőket, amire nagy szükség is volt, mert az eső kitartóan áztatta a járókelőket. Utánajártam egy kicsit, hogy miért is postabuszok közlekedtek egykor Finnországban és nem autók. Mindennek az a magyarázata, hogy nem csak leveleket és csomagokat szállított valaha a helyi posta, hanem embereket is. Logikus ez, hiszen, ha már úgyis megy valami közlekedési eszköz a távoli falvakba, miért is ne vigyen oda népeket is?

kepatmeretezes_hu_busz.jpg 

A Postamúzeum állandó tárlata is lenyűgöző, de a nemzetközi találkozó időpontjához időzítették II. Erzsébet, angol királynő gyűjteményének bemutatóját is. Sajnos ott már nem lehetett fényképezni, de a fontos úgyis az, hogy saját szemünkkel láthattunk Penny Blacket, ami a világ első, felragasztható postabélyege volt. A tárlókban szerénykedtek még a Kék és Vörös Mauritius néven ismert ritkaságok, amelyeket 1847-ben adtak ki a szigeten, s napjainkban dollármilliókért cserélnek gazdát az árveréseken.

A mi pénztárcánknak azonban jobban megfelelt az a zsibvásár, ami még a Tampere Házban volt. Egész Európából érkeztek olyan kereskedők, akik postai régiségekkel foglalkoztak. Az egyik német eladó portékáját átnézve bukkantam a számomra igazán szenzációs leletre. Három olyan, a hetvenes években futott borítékot vettem pár euróért, amelynek feladója Rodolfo volt.

kepatmeretezes_hu_rodkommunista.jpg 

A címzett Peter Schröder (1928-2011), német bűvész volt, feltehetően az ő hagyatékából kerülhettek az antikoshoz a borítékok. Sajnos a levelek már nem voltak meg, azok feltehetően nem képeztek értéket a német kereskedő számára. Vajon elárult valamilyen trükköt Rodolfo a német kollégának, vagy esetleg valamilyen fellépést szerveztek? Sajnos ezt már soha nem tudjuk meg. Érdekes azonban, hogy Rodolfo milyen borítékokat, bélyegeket használt. Ebben a tekintetben sem volt szokványos az ízlése, még a negyven filléres, kiscímletű bélyegeket is hatásosan alkalmazta.

kepatmeretezes_hu_rodvasvar.jpg 

Rodolfo küldeményein kívül vettem még egy magyar vonatkozású érdekességet, mégpedig az 1955-ben kiadott alumíniumbélyeg elsőnapi bélyegzésével ellátott borítékját. Hazaérve rákerestem a neten és kiderült, hogy nem is olyan nagy különlegesség, mint amilyennek én hittem. Nekem azonban ez is kedves, hiszen egy remekül sikerült kirándulás emléke lesz ezután.

kepatmeretezes_hu_aluboritek.jpg

kepatmeretezes_hu_alubelyeg.jpg

 

(A fotók a saját műveim, elnézést a visszatükröződésért!)

A közép-finnországi Jyväskylä városában található Finn Kézműves Múzeumban a közelmúltban nyílt meg az ország népviseletét bemutató kiállítás. Nem tudom felmérni, hogy Finnországban mennyi érdeklődőt vonzhat egy ilyen tárlat, de a kiállítás plakátjával sikerült felhívni a nagyközönség figyelmét a rendezvényre. A több változatban elkészült hirdetésen ugyanis egy közép-ázsiai kinézetű lány is látható, finn népviseletben.

 

azsiai_lany.jpg

(Kép: Suomen kansallispukukeskus, Studio Varjo) 

 

Érkeztek is az értetlenkedő hozzászólások a múzeum Facebook-oldalára, hiteltelennek nevezve a képeket. A fotókat egy ügynökség készítette, s a koncepció lényege az volt, hogy a régi korok divatját mai környezetbe helyezzék. Kiváló ötletnek tartom, hogy ehhez egy ázsiai származású modell munkáját is igénybe vették. Nem csak azért, mert így beszélnek majd a népek a kiállításról, hanem mert a mai Finnország arculatát is hűen bemutatják. Egyre több ugyanis az olyan házasság az országban, amit finn férfi ázsiai nővel köt. Magam is tapasztaltam többször – például a helyi karácsonyi vásár megnyitásakor –, hogy szemmel láthatóan finn nagyszülők ázsiai vonásokat magukon viselő gyerekekkel nézelődtek és hozzájuk finnül beszéltek. Vagyis egy ma, Finnországban élő, mandulavágású szemű, fekete hajú nőnek lehetnek finn ősei, akik azokat a népi ruhákat viselték egykor, amelyek a plakátokon láthatók.

kepatmeretezes_hu_kezmuvesplakat.jpg

(Kép: Suomen kansallispukukeskus, Studio Varjo) 

 

Van azonban, ami még nálam is kicsapja a biztosítékot. Ilyen az alábbi kép, aminek egyszerűen nem értem a mondanivalóját. Igaz, hogy ebben az országban a rövidke hó nélküli időszakban igyekszik mindenki építkezni, felújítani, ezért a nyár fő látványossága az állványerdő, de ide népviseletben ellátogatni már kicsit túlzás.

kepatmeretezes_hu_epitkezesen.jpg

(Kép: Suomen kansallispukukeskus, Studio Varjo) 

 

A december elejéig megtekinthető kiállítással szemben én egyébként rendkívül elfogult vagyok, mert közmunkásként három hétig részt vehettem a felépítésében. Az első héten a múzeum műhelyében segítettem a faanyagok fűrészelésében, padok, állványzat, polcok csavarozásában, lefestésében. A második héten már a múzeumban festettem az összeállított tárlókat, sőt, az egyik fal feketére mázolásába is besegítettem. Szerencsére a próbababák felöltöztetése már nem szerepelt a feladataim között, azt a múzeum szakértői végezték.

Napjainkban négyszáz különféle népviseletet tartanak nyilván Finnországban, amelynek körülbelül fele az ország svéd nyelvű területéről származik. A jyväskylä-i múzeumban most ötven különféle népviselet tekinthető meg a műanyag nőkön és férfiakon. Igyekeztek a szervezők úgy összeállítani az anyagot, hogy egy-egy női és férfi figura mutassa be az adott tájegység ruháját, de néhol több bábu is azonos területről származó ruhát visel. Például a már férjezett műhölgy más színekben pompázik, mint az, amelyik csak vágyakozik egy plasztikférfi után.

kepatmeretezes_hu_csoportkep.jpg  

A múzeum földszintjén, egy többszintes pódiumon néznek büszkén a világba a népviseletbe öltöztetett figurák, míg a másik földszinti helyiség egy korabeli, tejkiadó helynek van berendezve. A kis bódé előtt üldögél a tejeslány, mellette egy régi bicikli, amivel munkába érkezhetett. Ugyanitt padokat helyeztünk ki, ahová a közönség leülhet és nézheti a falra vetített, Finnországot bemutató képeket. A padon helyet foglal még egy mai népi gúnyát viselő suhanc is, aki szurkolónak lett felöltöztetve. (Nem foci, jégkorong!) Az emeleten pedig hat tárlóban különféle népi foglalkozások mesterfogásait tekinthetik meg az érdeklődők. Kis képernyőn látható, ahogyan a népviseletek kiegészítőinek használt ékszerek, fejfedők készülnek, vagy a csipkét, hímzést alkotják meg a szorgos kezek.

kepatmeretezes_hu_tarlo.jpg 

Érdekes három hetet töltöttem el a múzeumban és életre szóló élményekkel gyarapodtam. Köszönet ezért a Finn Kézműves Múzeumnak, a Munkaügyi Központnak és az emelt munkanélküli járulékomat folyósító Társadalombiztosítási Intézetnek!

 

A kiállítás képei:

 

kepatmeretezes_hu_allvanyterv.jpg

Itt még csak egy csöpp emberke feküdt az állványzat tervén.

 

kepatmeretezes_hu_allvanyures.jpg

Kész a pódium, jöhetnek a fellépők!

 

kepatmeretezes_hu_allvanyzaton.jpg

Mintha egy kosztümös film szereplői pózolnának a kamerának.

 

kepatmeretezes_hu_allapotos.jpg

Nem könnyű megtalálni a képen az áldott állapotban lévő kismamát, pedig van ott egy babát váró próbababa.

 

kepatmeretezes_hu_tejeslany.jpg

Hogyan lehet ilyen szoknyában a pedált taposni?

 

kepatmeretezes_hu_suomisuhanc.jpg

Napjaink jellegzetes, finn népviselete.

 

kepatmeretezes_hu_arc.jpg

Egy arc a tömegből. (Egyetlen bábunak sem volt ázsiai kinézete, pedig a dobozaik szerint mindannyian Kínából érkeztek.)

 

(Ahol nem szerepel a képek forrása, azok a saját alkotásaim.)

Magyar kisfiú rajza nyert

2017.05.22. 13:46

Finnországban is sok trafóház, kapcsolószekrény és egyéb közműbódé untatja a járókelőket. Ahol akadnak vállalkozó kedvű művészek és öntevékeny lakóközösségek, ott esetleg változhat ezeknek az épületeknek az arculata. Így történt ez a közép-finnországi Jyväskylä-ben is, ahol az egyik közszolgáltató betonépítményének falára egy magyar kisfiú rajza került fel.

 

kepatmeretezes_hu_markrajz01.jpg 

Jyväskylä külvárosi lakóövezetében, Myllyjärviben szerették volna a helyiek színesebbé tenni környezetüket. Az itt élőkből alakult egyesület saját forrásból és a várostól kapott pénzből három közműépületet csinosított ki. Két kis trafóházat meghívott művészek festettek át, míg egy domboldalba beleépített, nagyobb elektromos elosztó betonfalának szürkétlenítésére pályázatot írtak ki. Ide küldött be rajzot a hétéves, magyar kisfiú, Márk.

Az egyesületben úgy döntöttek, hogy két nyertest is hirdetnek. A hátteret a 85 esztendős, Pentti Pennanen absztrakt ábrái adják, amelyekre Lak Márk két madara került. A képet önkéntesek festették fel, a hivatalos átadás a múlt vasárnap volt. A kis ünnepségen Márk és testvére, Jancsi zenéltek, majd a résztvevők trafóháznéző sétát tettek az idei első, zavartalan, tavaszi napsütésben.

Mindez nem egy világrengető hír, mégis elgondolkodtató. Csak Myllyjärviben hat olyan magyar gyerek él, akiknek magyar mindkét szülője. A gyerekek még beszélnek magyarul, de ők már a finn társadalom hasznos tagjai lesznek, nem a magyaré. Nem csak beilleszkednek ebbe a kultúrába, hanem annak tevékeny alakítói is. Ezzel a finnek nemcsak, hogy nem vesztenek, hanem rengeteget nyernek is.

Gratulálok Márk!

 

kepatmeretezes_hu_markrajz02.jpg

Azzal a hirdetőtáblával is kezdeni kellene valamit

 

kepatmeretezes_hu_markrajz03.jpg

Márk és Jancsi négykezese az átadáson

 

kepatmeretezes_hu_markrajz04.jpg

A művészek megérdemlik a tapsot

 

kepatmeretezes_hu_markrajz05.jpg

A finn múlt és a jövő együtt. Ők most a jelen (Lak Márk és Pentti Pennanen)

 

(A fényképek saját művek.)

 

 

Kevés olyan foglalkozás van ma a nagyvilágban, ahol annyira szem előtt lenne a dolgozó, mint egy bolt kasszájában. Szerintem, látásból mindenki ismer néhány pénztárost. Nem csoda, hogy a marketingesek kiváló reklámhordozót látnak bennük. Eljön az idő – ha már nincs itt –, amikor nem csak hirdetésekben fakadnak dalra, hanem operettben, operában, esetleg rájuk épül egy vígjáték, filmdráma vagy horror. Utóbbinak lehetne előképe az a finn reklám, amelyben még Mr. Lordi is feltűnik, habár a főszereplő egy szerencsétlen kasszás.

 

kepatmeretezes_hu_kasszaban.jpg 

Hősünk az előítéletes, finn férfi mintapéldánya, aki semmivel sem elégedett, gyanakodva tekint a külföldiekre, a külföldi boltokra. Mindez a Lidl reklámsorozatából derült ki, amelynek egyik ékköve az alábbi filmecske. Amikor az adott történet játszódik, a korábban kifejezetten ellenséges férfi már annyira elkötelezett híve lett a Lidl-nek, hogy nem csak ott vásárol, hanem már az a munkahelye is. Lehet azonban benne némi feszültség, mert rémálmai vannak.

Az épp egy percig tartó tejreklámban soha nem lehet tudni, hogy mi a valóság és mi a képzelet szüleménye, ahogyan ezt a főszereplő sem tudja soha. Folyamatosan felriad az álmából, de kiderül, ahol éppen van, az is csak egy álom.

Legelőször a kasszában ülve nyitja ki a szemét a fickó egy pittyenésre, amilyeneket a vonalkódok leolvasása ad ki. Egy vásárló okoskodásait hallgatja bamba ábrázattal, ahogyan a nő kifejti, hogy a laktózmentes tej sem jó ám bárkinek, például a sünöknek sem, azoknak ő inkább macskaeledelt szokott adni.

A következő pillanatban már az ágyában ébred hősünk, aki megrökönyödve veszi észre, hogy az ágyhoz van láncolva. Kisvártatva benyomul az ajtón Mr. Lordi, egy pohár tejjel a kezében. A szörnymetál koronázatlan királya azon dühöng, hogy a németekről – övék a Lidl – csúnya dolgokat szokott mondani a most néma sikolyba torzuló finnünk. (Mindehhez érdemes tudni, hogy a finn tej itt nemzeti büszkeség tárgya, ahogyan például Magyarországon a pirospaprika.)

kepatmeretezes_hu_lordi.jpg 

Az eurovíziós bajnokkal való találkozást követően egy parkoló autó anyósülésén találja magát a lidlis formaruhát viselő kasszás. Úgy tűnik, az üzlet kihalt parkolójában érte az éjszaka. A rádióból kitartóan szól a „Kassoille pyydetään henkilökuntaa, kiitos!” női géphangon, ami valami olyasmit jelent, hogy: „Kéjük a kasszához a személyzet egy tagját, köszönet!” Aki valaha járt Finnországban egy Lidlben, annak beleégett az agyába ez a pár szó, mert egy bevásárlás alatt legalább tízszer biztosan elhangzik. Nekem is ez volt az első teljes mondatom, amit finnül megtanultam.

kepatmeretezes_hu_kocsieste.jpg 

A csúcsjelenet a moziban játszódik, ahol a felriadó pali először egyedül ül a nézőtéren és a vásznon látja, ahogy épp feleszmél egy mozi üres nézőterén. Hamarosan azonban társaságot kap, önmagát, több száz példányban. Ezt a néma pár másodpercet soha nem bírom ki nevetés nélkül, annyira bárgyú az egész.

kepatmeretezes_hu_moziban.jpg 

Hamarosan újra az ismert parkolóban találjuk magunkat és hősünket, aki immár a kormány mögött ül a kocsijában. Ekkor nappal van, a hátsó ülésen ott a felesége, aki biztatóan mosolyog. A férj már-már megnyugszik, de megszólal az asszony az itteni Lidl karcos, férfi reklámhangján és bemondja az áruházlánc szlogenjét: „Järki käteen ja ostoksille!” Vagyis: „Dönts ésszerűen és vásárolj!” Tehát ne az előítéleteidre hagyatkozz, hanem az eszedre, és vedd meg, ami olcsó és kiváló.

kepatmeretezes_hu_kocsinappal.jpgKépek: YouTube

Lezárásként kasszásunk úgy téblából a kihalt parkolóban, mint Vincent Vega a Wallace villában Mia hangjának forrását keresve. A lidércnyomásos hangulat, a művészien kivitelezett idiótaság, Jani Karvinen – a Finn Nemzeti Színház színművésze – kirívóan ostoba arcjátéka hatalmas sikert hozott. Még az értetlenkedők is elismerték, hogy emlékezetes reklámot sikerült összehozni az alkotóknak. A tej pedig még mindig remekül fogy.

Most először és utoljára írok olyan témáról a blogomban, ami nem érdekel. Amikor a szép finn nők listáját összeállítottam, hölgyolvasóim kértek egy hasonló bejegyzést a finn férfiakról is. Beláttam, az egyenlőség okán teljesítenem kell a kívánságukat. Nem volt könnyű munka, sorrendbe pedig egyszerűen képtelen voltam szedni a fickókat. Így születési évszám szerint rendezve szerepelnek itt, a legkorábban születettel indítva a legfiatalabbig. Legyen ez egy ajándék tőlem a magyar nőknek anyák napjára!

 

Algoth Niska (Viipuri, 1888 – Helsinki, 1954) labdarúgó, szeszcsempész, embermentő, kalandor.

 

niska_sok.jpg

A sokoldalú Algoth Niska 1912-ben, a finn labdarúgó válogatott tagjaként vett részt az Olimpián. Stockholmban a finnek a negyedik helyet szerezték meg, ami az ország legjobb eredménye ebben a sportágban. A balszélső posztján vitézkedő Niska ezen a képen inkább önmagával játszik össze. Kép: danny.fi

 

kepatmeretezes_hu_niskakuty.jpg

Sportkarrierje befejezése után a sármos hajóskapitány kezdetben szeszcsempészéssel keresett nagy vagyont. A második világháború előtt áttért az üldözött zsidó származásúak Németországból való kicsempészésére. Nem valószínű azonban, hogy mindezt csupán jószívűségből tette, mert további vagyonokat hajózott össze ebben az időszakban. Kép: danny.fi

 

Danny (Ilkka Johannes Lipsanen) (Pori, 1942) énekes

 

kepatmeretezes_hu_dannygatyaban.jpg

A ’60-as, ’70-es, ’80-as, ’90-es, 2000-es, 2010-es évek finn zenei állócsillaga pályája kezdetén. Armi Aavikkóval alkotott duettjük őrületes sikereket aratott, amiről írtam is már ebben a blogban. Kép: danny.fi

 

kepatmeretezes_hu_dannykerites.jpg

Danny ötven éve töri össze ugyanazoknak a nőknek a szívét. Anyai nagyapja egyébként a fentebb tárgyalt kalandor, Algoth Niska volt. Kicsi ez az ország. Kép: danny.fi

 

Samuli Edelmann (Pori, 1968), színész, énekes

 

kepatmeretezes_hu_edelmanlufi.jpg

Édesanyja színésznő volt, édesapja zeneszerző, így szinte adta magát, hogy a kis Samuliból énekes színész legyen. Nem rajongok nagyon a szirupos számaiért, de azt belátom, hogy nézni nagyon tud. Kép: YouTube

 

edelmannsamuli.jpg

Északi atombomba. A Mission: Impossible negyedik részében a főgonosz segítőjeként Samuli nukleáris katasztrófát igyekezett okozni. Na, de sikerült? Kép: Paramount Pictures

 

Teemu Selänne (Helsinki, 1970), jégkorongozó, félisten vagy tán egészen az

 

kepatmeretezes_hu_teemuketszer.jpg

A finn Puskás Öcsi, csak ő nem a zöld gyepen, hanem a fehér jégen lett legenda. A nevét csak mély áhítattal szabad kimondani, vallást lehetne rá alapítani. Különös lehet, amikor a hátunk mögül mi mosolygunk felnagyítva önmagunk tarkójára. Kép: mtv.fi

 

kepatmeretezes_hu_teemu.jpg

A finn férfiak szépségét jelentősen emeli, ha jéghokis fejvédő van rajtuk. Kép: Yle.fi

 

Lauri Tähkä (Jarkko Tapani Suo) (Vaasa, 1973) énekes

 

kepatmeretezes_hu_lauri.jpg

Legutóbbi munkahelyemen finn munkatársnőim Lauri Tähkä-ért őrültek meg. Egyszerűen nem értem a dolgot, ilyen aszimmetrikus fejet is régen láttam már. Igaz, nem szőke, kifejezetten mediterrán típus, és ez itt nyerő a hölgyek között. Kép: seiska.fi

 

kepatmeretezes_hu_laurioroszlan.jpg

Lauri az oroszlánok között. Ez a kép az Anna című női lapból van, ahol néhány éve megszavaztatták a hölgyeket, hogy szerintük ki a legszexibb finn férfi. Hogy, hogy nem, itt is Lauri győzedelmeskedett. Úgy tűnik, nem csak az én volt munkatársnőim ízlése délies. Kép: anna.fi

 

Ville Valo (Helsinki, 1976) a HIM együttes alapító énekese

 

kepatmeretezes_hu_ville.jpg

Ville képzett művész, konzervatóriumba járt, vagyis nem hobbizenészként indult el a pályán. A Wikipedia szerint a HIM együttes love metalt játszik, ami a pop, a metál, a gothic rock és a glam rock keveréke. Kép: Pinterest

 

kepatmeretezes_hu_villeszakall.jpg

Ville Valo valódi megosztó személyiség, vagy szeretik, vagy utálják a népek, de közömbösek nem nagyon tudnak vele szemben lenni. Én épp ezért inkább ügyesnek tartom. Különben is, anyai ágon magyar származású, mi más is lehetne?! Kép: Tumblr

 

Mikko Leppilampi (Pälkäne, 1978), színész, énekes

 

mkko_leppilampi.jpg

Mikko zenészcsaládból származik, édesapja híres, finn gospel énekes. Tényleg az, nem kamuzok, rákerestem. Ez a bejegyzés azért nem került fel hamarabb a blogra, mert ezen a ponton röhögőgörcsöt kaptam. Ez nem szép dolog tőlem, tudom, de Mikko ezen a képen talán az. Kép: sharewood.fi

 

kepatmeretezes_hu_mikkoleppilampistudioban.jpg

A finn gospelénekes fia negyvenhez közelítve se néz ki harmincnak. Manapság televíziós műsorvezetőként építi a karrierjét, bármikor kapcsolom be a TV-t, pár percen belül biztosan megjelenik. Hölgyek tízezreit ülteti képernyő elé a mosolya. Kép: mtv.fi

 

Kimi Räikkönen (Espoo, 1979), világbajnok Forma-1-es autóversenyző

 

kepatmeretezes_hu_kimiferrari.jpg

Amikor a 10 legjobb finn nő listáját összeállítottam, nem válogattam bele Kimi egyetlen barátnőjét sem, s ezért – jogosan – sok kritikát kaptam. Itt a kárpótlás, ebben a listában szerepel a sok barátnő egyetlen Kimije. Kép: mtv.fi

 

kepatmeretezes_hu_kimitetko2.jpg

Rengetegen gondolják ebben az országban azt, hogy a tetoválás szexi. Egyeseknél talán az, másoknál nem, de az biztos, hogy hatalmas üzlet. Talán Kimi is ezen mereng itt, vagy csak elbambult kicsit, esetleg a következő, egyszavas interjúját tervezi épp. Kép: Pinterest

 

Cheek (Jare Henrik Tiihonen) (Vantaa, 1981), rap előadó, zeneszerző

 

kepatmeretezes_hu_cheek.jpg

A finn tinik bálványa magabiztosan tekint szövegfogyasztóira. Minden tiszteletem az övé, mert én még makogni is alig merek finnül, ő meg ezen a nyelven rappel. Nemrég hallottam, hogy valaki Cheek munkásságáról írt nyelvészeti szakdolgozatot. Így születnek a klasszikusok. Kép: ess.fi

 

kepatmeretezes_hu_cheekjarejajere.jpg

Fura érzés lehet, amikor egy celebnek ikertestvére van. Cheek eredeti keresztneve Jare és van egy ikertestvére, aki a Jere névre hallgat. Ráadásul ketrecharcos. Akárhogyan is alakult közöttük a testvérféltékenység, szép gesztus meghívni az öcsibátyust a könyvbemutatónkra. Kép: mtv.fi

 

Antti Holma (Helsinki, 1982), színész, komikus, író, forgatókönyvíró, testépítő

 

kepatmeretezes_hu_antti.jpg

Antti Holma a hétköznapi életben rendkívül visszafogott, szégyenlős, pedig valódi sztár. Idén év elején az egész országot sokkolta a hír, hogy bőrrákot diagnosztizáltak nála. Azóta a gyógyulásra koncentrál, és csak annyit üzent, hogy: „Szorítsatok értem és használjatok fényvédő krémet!” Kép: menaiset.fi

 

antti_hitler.jpg

A bajusz is jó áll neki. (Bocsánat, ezt egyszerűen nem hagyhattam ki.) Kép: skenet.fi

 

kepatmeretezes_hu_anttikissi.jpg

Kissi Vähä-Hiilari szerepe hatalmas siker volt. Nem közbotrányt okozott, hanem valóságos rajongótábort gyűjtött a másságát egyébként őszintén vállaló színész. A nők is imádják. Kép: iltalehti.fi

Mosolygok, amikor valamelyik magyar város honlapján azt látom leírva, hogy sok parkja van, vagy közel található hozzá az erdő. Finnországban ez igazán furcsán hat, hiszen ugyanebben a témában a kérdés inkább az, hogy az erdő van-e a városban, vagy a város az erdőben.

Nem komolytalankodok tovább, hanem elmesélem, hogy szombaton felkerestük a városunk határában álló Rainert. Rainer egy közönséges lucfenyő (Picea abies), csakhogy olyan nagyra nőtt, hogy őt nevezik fajában Finnország legnagyobbjának. 2013-ban egy vihar során kidőlt a korábbi csúcstartó, így négy éve Rainer a király.

 

kepatmeretezes_hu_raineragai.jpg

Az öreg Rainer király alulról már kicsit kopaszodik

 

Mi gyalogosan indultunk el a borongós, szeles időben Jyväskylä-ből. Az erdei gyalogútra ritkán süt be a nap, így még hóban, időnként latyakkal kevert sárban lépkedtünk. A Mustalampi nevű, kicsike tó környékén kifejezetten mocsaras volt a környék, de a térkép azt mutatta, hogy a Rainer az északi part és a főút közötti területen áll. Később olvastam, hogy a főút mellett van egy parkoló, onnan könnyűszerrel megközelíthető a fa. Mi természetesen a nehezebb terepet fedeztük fel.

 

kepatmeretezes_hu_kereg.jpg

Padon ülve pihenhettünk volna Rainer mellett, ha nem fagytunk volna oda

 

Némi bolyongás után hihetetlen törzsvastagságú fenyőfák közé keveredtünk és ekkor már tudtuk, hogy közel a cél. Rainer tövében egy kis magyarázótábla állt, így ismertük fel a keresett egyedet. A táblácskát sajnos vandál finnek összefirkálták, de egy kis ügyességgel ki lehetett betűzni az eredeti szöveget. Azért gondolom, hogy finnek voltak a rongálók, mert finn szavak éktelenkedtek rajta, amik közül én az „ürülék” és a „női nemi szerv” szlengben használt változatát ismertem fel. A gyerekek, akikkel mentünk, jobban tudnak finnül – egyikük itt is született –, ők mondták, hogy csúnya szavak vannak ott.

Visszatérve Rainerre, ő igazán impozáns látványt nyújt. A táblácskán a graffiti alatt a bemutatkozása olvasható. Elmondja, hogy száz éves elmúlt, 36,78 méter magas, az átmérője 1,3 méter magasságban 92 cm. A város honlapján már más számok szerepelnek, feltehetően frissítették az adatokat. Ott 38,6 méteresnek mondják és 96 cm-es átmérőről írnak. Megtudtam, hogy Rainer a nevét Rainer Hiilesniemiről kapta, aki Jyväskylä város erdészeti ügyeit intézte 1966-93 között. Kedves dolog volt a várostól a megemlékező névadás.

 

kepatmeretezes_hu_felnezes.jpg

Ezt a fát nehéz lenne feldíszíteni karácsonykor

 

A bemutatkozó táblácskán Rainer, a lucfenyő arra kéri a hozzá látogatókat, hogy ne felejtsék el megölelni őt. (Azt nem írta, hogy firkálják össze.) Hárman alig bírtuk körbeölelni, de teljesítettük a kívánságát. Hazaérve aztán a város honlapján bejelentettem, hogy Rainer környezete gondozást igényel. Állítsuk meg a finn huligánokat!

 

kepatmeretezes_hu_oleles.jpg

Szeretünk, Rainer!

 

A képek saját „remekművek”.

Meglepően sok, hosszabb-rövidebb időt Finnországban töltő magyartól hallottam azt az általánosító megállapítást, hogy a finn nők rondák. Nem átlagosak vagy csúnyácskák, hanem egyenesen rondák. Ebben a finomkodástól mentes kijelentésben az is közrejátszhat, hogy a magyar szokásoktól eltérően sokan itt meg sem próbálják korrigálni a természet adta fizimiskájukat. A férfiak sem, de a nőknél feltűnőbb ez az „igénytelenség”. (És még az orrukat is szívják.)

 

Mindez orbitális előítéletességről tanúskodik. Az, hogy néhányan lusták előkotorni a zsebkendőt a kezeslábasuk zsebéből és mosás helyett inkább lilára festik a hajukat, nem jelent semmit. Lázadók. Lehetne ez egy vagy több, hosszú bejegyzés témája, de most inkább következzen a példákkal megerősített cáfolat. Egyszerű blogger módjára összeállítottam és rangsoroltam a tíz legszebb finn nőt. (Felmérések szerint népszerűek az ilyen listák.) Mindannyian megérdemelnének egy-egy külön írást, és vannak, akik már meg is kapták ezt tőlem.

 

A végletekig szubjektív listába csak „hírességek” kerültek, nem vagyok olyan, mint a finnek, akik pár éve egy ugyanilyen táblázat első helyére a párjukat, a nyolcadikra meg az édesanyjukat szavazták be. (A feleségemről készült sztárfotókat nem akartam itt, nagy nyilvánosság előtt bemutatni, hiába ő lenne az első a listámban. Igaz, ő nem finn.)

 

10. Armi Kuusela (Muhos, 1934) finn szépségkirálynő (1952), ő volt az első Miss Universum (1952)

 

kepatmeretezes_hu_armikuusela01.jpg

A szépség és a gépszörnyeteg. Armi Kuusela egy kamera előtt, 1952-ben. Kép: Iltalehti

 

kepatmeretezes_hu_armikuusela02.jpg

Hazafelé a világsiker után. (1952) Kép: Iltalehti

 

kepatmeretezes_hu_armikuusela03.jpg

Az idő megszelídítése is művészet. (2014) Kép: Iltalehti

 

9. Ida Aalberg (Leppäkoski, 1857 – Szentpétervár, 1915) színésznő, színpadi sztár

 

kepatmeretezes_hu_idaaalberg01.jpg

Mona Lisa-i mosoly és rövidnek ható frizura. Modern nő a 1870-es években. Kép: Wikipedia

 

kepatmeretezes_hu_idaaalberg02.jpg

Rómeóra várva. Júlia szerepében 1881-ben. Kép: teatterimuseo.fi

 

kepatmeretezes_hu_idaaalberg03.jpg

A színpad nagyasszonya (1897) Kép: teatterimuseo.fi

 

8. Ansa Ikonen (Szentpétervár, 1913 – Helsinki, 1989) színésznő, az első női filmsztár Finnországban

 

kepatmeretezes_hu_ansaikonen01.jpg

Dedikált fiatalság. (Kb.: 1930-as évek vége) Kép: teatterimuseo.fi

 

kepatmeretezes_hu_ansaikonen02.jpg

Őrülten szép. Egy különleges filmszerep 1944-ből. Kép: telkku.com

 

kepatmeretezes_hu_ansaikonen03.jpg

Thatcher-i elegancia (1971) Kép: Wikipedia

 

7. Anne Pohtamo (Helsinki, 1955) finn szépségkirálynő (1975), Miss Universum (1975)

 

kepatmeretezes_hu_annepohtamo01.jpg

A világmindenség csúcsán (1975) Kép: museovirasto.fi / UIP

  kepatmeretezes_hu_annepohtamo02.jpg

Fodrászok és szélgépkezelők álma (1976) Kép: Pinterest

 

kepatmeretezes_hu_annepohtamo03.jpg

A művészet jót tesz az egészségnek (2010) Kép:yle.fi

 

6. Armi Aavikko (Helsinki, 1958 – Espoo, 2002) finn szépségkirálynő (1977), énekesnő

 

kepatmeretezes_hu_armiaavikko01.jpg

Győzelmi meghatottság (1977) Kép: Lehtikuva / MTV

 

kepatmeretezes_hu_armiaavikko02.jpg

A szőke ciklon (1980-as évek) Kép: danny.fi

 

kepatmeretezes_hu_armiaavikko03.jpg

Armi örökké fiatal maradt (1990-es évek) Kép: danny.fi

 

5. Kiira Korpi (Tampere, 1988) jégtáncos

 

kepatmeretezes_hu_kiirakorpi01.jpg

Edzéshez kislányos copf praktikus (2000-es évek vége) Kép: Pinterest

 

kepatmeretezes_hu_kiirakorpi02.jpg

Hatásos formamutatvány (2008) Kép: uusisuomi.fi

 

kepatmeretezes_hu_kiirakorpi03.jpg

Listánk legfiatalabbja még nincs harminc éves (2017) Kép: kauneusjaterveys.fi

 

4. Jenni Vartiainen (Kuopio, 1983) énekesnő

 

kepatmeretezes_hu_jennivartiainen01.jpg

Fagyoskodó kalevalai hősnő (2009) Kép: YouTube

 

kepatmeretezes_hu_jennivartiainen02.jpg

Magassarkúban könnyebb ülni, mint állni (2010) Kép: iltalehti.fi

 

kepatmeretezes_hu_jennivartiainen03.jpg

Jenni üzletasszonyként is megnyerő (2011) Kép: yle.fi

 

3. Pirkko Mannola (Sääksmäki, 1938) finn szépségkirálynő (1958), énekesnő, színésznő

 

kepatmeretezes_hu_pirkkomannola01.jpg

A virágcsokor mellé kupa is járt? Királynőként 1958-ban. Kép: MTV

 

kepatmeretezes_hu_pirkkomannola02.jpg

Kockásban (1960) Kép: elonet.fi

 

kepatmeretezes_hu_pirkkomannola03.jpg

Vili kutyával (2015) Kép: iltalehti.fi / Jenni Gästgivar

 

2. Johanna Kurkela (Lumijoki, 1985) énekesnő

 

kepatmeretezes_hu_johannakurkela01.jpg

Fény, a hosszú, finn télben (2014) Kép: Kari Pekonen / iltalehti.fi

 

kepatmeretezes_hu_johannakurkela02.jpg

A piros orr jól megy a haja színéhez. Kelet-Timorban egy jótkonysági akció alkalmával. (2015) Kép: johannakurkela.com / NDF

 

kepatmeretezes_hu_johannakurkela03.jpg

Johanna a lovakkal is barátságban él (2014) Kép: MTV

 

1. Jenni Haukio (Pori, 1977) költő, finn first lady

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio01.jpg

Csak lazán! (1999) Kép: Turun Sanomat

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio04.jpg

Csak kimérten! Gyertyafényes fogadáson (2012) Kép: iltalehti.fi

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio02.jpg

Az elnöki pár. Sauli Niinistö és Jenni Haukio (2017) Kép: Lehtikuva / Heikki Saukkomaa

 

kepatmeretezes_hu_jennihaukio03.jpg

Michelle Obama társaságában (2016) Kép: yle.fi