34 nyelven előadott dal

2018.05.02. 19:15

Idén Finnországot Saara Aalto képviseli az Eurovíziós Dalfesztiválon. Kíváncsi vagyok, kinek a fejéből pattanhatott ki az ötlet, hogy az eredetileg angolul megszólaló dalt az énekesnő 34 nyelven adja elő. Bízom benne, hogy csak marketingfogás az egész és Portugáliában az eredeti verzió csendül fel.

 

kepatmeretezes_hu_aalto.jpg(Kép: eurovisionword.com) 

Finnországban az Eurovíziós Dalfesztivál ugyanolyan érthetetlenül fontos, mint Magyarországon. A nemzetközi döntő után még sokáig beszédtéma az igazságtalan szavazás, s mindenki szakértőként nyilatkozik arról, hogy milyen fellépővel lehetne elkápráztatni a világot.

Idén a finn illetékesek nem bízták a véletlenre és a nézők ízlésére a versenyző kiválasztását, felkérték Saara Aaltót és kész. Ehhez kellet az is, hogy a tényleg kitűnő hangú énekesnő a brit X-Faktorban második helyet érjen el. Talán Nagy-Britanniából megkapja majd a 12 pontot.

Nemzeti válogatót mindezek ellenére rendezett a Finn Televízió, ahol a népek arról szavazhattak, hogy Saara melyik számát adja elő az európai megmérettetésen. Végül a Monsters című produkció nyert. Ezt igyekeznek a marketingesek népszerűsíteni a dalfesztiválon résztvevő országok nyelvén előadott változattal.

 

 

Le a kalappal Saara Aalto előtt, nem kis teljesítmény így előadni a dalt. Igaz, a magyar sor érthetősége hagy némi kívánnivalót maga után, de a próbálkozás dicséretes. Van azért egy kis csalás ebben a 34-es számban, mert a szerb-horvát-montenegrói hármast és a román-moldáv párost külön-külön számolták.

Nem tudom, mire lesz elég ez a mostani Monsters, nekem a 2006-os finn szörnyek jobban tetszettek.

Hős címet adományozott négy macskának a Finn Macskaszövetség. A szervezet minden évben nyilvánosságra hozza azoknak a macskáknak a tetteit, akik a megelőző évben jelentős mértékben hozzájárultak emberi életek megmentéséhez, vagy sérüléseket, súlyos betegségek kialakulását előzték meg.

 

Sofi, Helsinki

 

kepatmeretezes_hu_sofi.jpg Kép: Jari Joenpuro

A finn fővárosban él idős gazdájával Sofi, aki egy cornis rex cica. A férfi egy napon gyengének érezte magát, ezért kórházba ment, ahol azonban nem tartották bent. Este, szokás szerint a gazdája mellé telepedett Sofi, s arra lett figyelmes, hogy a férfi elveszítette az eszméletét. Hangosan nyávogni kezdett és addig nyalogatta a gazdája arcát, amíg az magához nem tért. A férfi nagy nehézségek árán elérte az ágya melletti asztalon lévő mobiltelefont és mentőt hívott magához. Kiderült, hogy szívinfarktusa volt, s a macskája kétségbeesett ébresztési kísérlete nélkül feltehetően meghalt volna. Ma már ismét otthon van és hazakerült Sofi is a barátoktól.

  

Roope, Uusikaupunki

 

kepatmeretezes_hu_roope.jpg

Kép: Roopen omistaja

A Németországban kiképzett segítőmacska, Roope, kerekesszékes gazdájával és annak ápolójával lakik. Gazdájának nélküle örömtelen lenne az élete a rossz egészségi állapota, az epilepsziája és a közelmúltban diagnosztizált leukémiája miatt. Roope rendkívül érzékenyen reagál gazdájának minden változására. Legutóbbi esetben éjszaka ébresztette fel az ágyra ugorva az ápolót, és izgatott viselkedésével tudatta, hogy valami nincs rendben. Az ápoló a macska jelzésére vette észre a légzéskimaradásokat, de a kórházban azt is megállapították, hogy feltehetően szívritmuszavar is fellépett Roope gazdájánál.

 

Dalton, Vaasa


kepatmeretezes_hu_dalton.jpg

Kép: Irina Söderholm

A cukorbeteg Irina, kölyökmacskaként kapta Daltont. A közelmúltban Irina elveszítette az eszméletét, s Dalton mindent megtett, hogy magához térítse. Ez nem sikerült neki, de a nagy zajra a családtagok felfigyeltek és mentőt hívtak. Az eset óta Dalton még jobban figyel a gazdájára és Irina rájött, hogy a macskája képes érzékelni vércukorszintjének megváltozását. Ha eszméletvesztéssel járó roham közeleg, Dalton nyugtalan lesz, ebből Irina rájön, hogy sürgősen óvintézkedéseket kell tennie. Irina szerint bámulatos, hogy a macskája jobban megfigyeli és megérti őt, mint önmaga.

  

Häpi, Valkeakosi

 

kepatmeretezes_hu_hapi.jpg

Kép: Tiina Virtanen

Happyday, akinek Häpi a beceneve, 6 éves, ivartalanított kandúr. Társával, Sanival – akinek Sunnyday a becsületes neve – és gazdaasszonyával, Tiinával él Valkeakoskiban, egy kis, családi házban. Egy éve történt, hogy már mindannyian nyugovóra tértek, amikor a ház tulajdonosnőjét Häpi felébresztette. A hangosan nyávogó cica egyszerűen ráugrott gazdája hasára. Addigra sűrű füst borította be a házat, a nő és cicája gyorsan kimenekültek az udvarra. Ekkor vette észre a Tiina, hogy a másik macskája nincs velük, így visszaszalad és kihozta az akkor már eszméletlen Sanit is, aki a gondos állatorvosi ellátás hatására hamarosan ismét szerettei körében lehetett.

A tűzoltóság a konyhában keletkezett elektromos zárlatot nevezte meg a tűz okaként. A házat a konyha és az előszoba felújítása után ismét használni lehet. Häpi így megmentette a gazdaasszonyát, a macskatársát és a házukat is.

 

Forrás: Iltalehti, Suomen kissaliitto

Hétvégén elnököt választott Finnország. Toronymagasan az eddigi államfő, Sauli Niinistö nyerte a voksolást. Mivel az eredmény nem volt túl izgalmas, az Iltalehti című bulvárlap annak járt utána, hogy az érvénytelen szavazatok mitől lettek érvénytelenek. Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy Északon sincs ki mindenkinek a négy kereke.

 

kepatmeretezes_hu_egypofa.jpg

 

Helsinkiben közel 1300 érvénytelen szavazólapot találtak a számlálók. Finnországban nem X-et kell tenni a jelölt neve mellé, hanem egy körbe kell beírni a jelölt előre kisorsolt számát. Csak egyetlen számnak szabad szerepelnie az arra kijelölt helyen, semmi másnak, sőt, az egész lapon sem szerepelhet semmi más. Vagyis érvénytelen szavazatnak számít, ha valaki a szám mellé odaírja a jelölt nevét is. A legtöbb érvénytelenül szavazó ezt a hibát követtel el, így ezzel külön nem is foglalkozunk. Jöjjenek inkább az érdekességek!

A nemi szervet rajzoló, elégedetlenkedő perverzek innen sem hiányozhatnak. Egyenlőség lévén a férfi és női micsodák és izék egyaránt ott pompáztak a lapokon. (Ezeket itt most nem mutatnám meg, nem szeretnék korhatáros bejegyzést a blogomban.)

Néhányan közléskényszerben szenvedtek és egy szám helyett sok betűvel fejtették ki a véleményüket. Előfordult, hogy egyesek olyanok nevét írták be a körbe, akik nem is indultak hivatalosan az elnöki posztért, vagy már voltak elnökök, vagy most is azok, csak nem Finnországban. Volt, akinek Jézus, másnak a Sátán nyerte el a tetszését, sőt, fiktív személyek, akcióhősök és rajzfilmfigurák is kaptak szavazatot. Egy állatbarát pedig kifejezetten az elnök kutyája, Lennu rajongója.

 

A szöveges megoldások kedvelői:

kepatmeretezes_hu_szoveg01.jpg

kepatmeretezes_hu_szoveg02.jpg

kepatmeretezes_hu_nonsense.jpg 

Képregény fan:

kepatmeretezes_hu_kepregeny.jpg 

Menny és pokol:

kepatmeretezes_hu_jessusrakastaa.jpg (Jézus szeret téged!)

 kepatmeretezes_hu_jesuskr.jpg

kepatmeretezes_hu_satan.jpg

 

Az egykori elnök, Kekkonen rajongói (vagy nem):

kepatmeretezes_hu_kekknev.jpg

kepatmeretezes_hu_kekk666.jpg

kepatmeretezes_hu_kekkszemuveg.jpg 

Ez is egy szám:

kepatmeretezes_hu_metek.jpg 

Idegenszívűek:

kepatmeretezes_hu_putin.jpg

kepatmeretezes_hu_trump.jpg

kepatmeretezes_hu_kimjong.jpg 

Mozi az egész világ:

kepatmeretezes_hu_paavopesusieni.jpg (Paavo Pesusieni Spongya Bob finn neve)

 kepatmeretezes_hu_michaelknight.jpg

kepatmeretezes_hu_kyloren.jpg

kepatmeretezes_hu_tyrionlannister.jpg

 

Kutyapárti szavazó:

kepatmeretezes_hu_lennu.jpg 

Összehasonlításként itt egy kép Lennuról:

kepatmeretezes_hu_lennuesgazdija.jpg (Lennu és az elnöki pár. Kép: mtv.fi)

 

(A szavazólapok fényképei az Iltalehti oldaláról vannak.)

Alvin és a mókusok finnül

2018.01.11. 17:36

Rögtön elnézést kérek a punkoktól, amiért a cím azt az illúziót kelti, hogy a magyar Alvin és a mókusok punk zenekar valamelyik számának finn változatáról lesz szó. (Cserében most is a nyíregyi punkok zúznak a gépemen.) Ez a bejegyzés a gyorsított hangon kornyikáló mókusok finn mutációjáról szól.

 

kepatmeretezes_hu_mokusok.jpg

(Kép: YLE/Youtube)

 

1983-90-ben az USA gyermekeinek lelkét fertőzte az a rajzfilmsorozat, ami alapján elkészültek az Alvin és a mókusok filmek. A rajzfilmsorozat előképe egy Ross S. Bagdasarian (1919-1972) nevű, örmény származású, kaliforniai énekes gyermekdalaiban található. Bagdasarian – akinek művészneve David Seville volt, mint később a filmekben a mókusok gazdájának – 1958-ban készített pár dalt a gyorsított énekhangok felhasználásával. Megalkotta a három mókus figuráját, akik sikerre vitték a mókusok karácsonyi dalát. (Christmas Don't Be Late)

Erre a sikerre figyelhetett fel valaki Finnországban, talán épp Sauvo Puhtila (1928-2014) énekes, aki gyorsan el is készítette a dal feldolgozását Kismókusok karácsonyi dala címmel. (Pikkuoravien joululaulu) A népek Északon is fogékonyak voltak az újításokra, így érdemes volt továbbgondolni a projektet. Puhtila, művésznevén Saukki, már az 1950-as évek végén megalkotta a Saukki és a Kismókusok formációt, amelyben a mókussztárok saját dalokat adtak elő és nem Alvinékat dolgozták fel. 1959 és 1978 között voltak aktívak, több lemezük is megjelent, sőt 1999-ben CD-n kijött az egész „életmű”.

Elmerinek, Nestorinak és Simeoninak Eino Virtanen (1925-1999) kölcsönözte a hangját, s a gyorsítás miatt nem volt zavaró, hogy mindhárom rágcsálót ő szólaltatta meg. Hangmintának következzék a Jöröjukka-rock című alkotás, ami a saját műfajában egészen jó. Akár még punk feldolgozást is el tudnék képzelni belőle.

 

 

Végezetül szaladgáljanak itt a mi mókusaink, bizonyítékként arra, hogy Finnországban van létjogosultsága őket énekeltetni gyerekszórakoztatásképpen. Őszi felvétel.

 

December 6-án ünnepelte Finnország a 100. születésnapját. Ahogy minden évben, idén is fogadást adott a köztársasági elnök, amelyen helyi zenekarok, énekesek léptek fel. Most a legnagyobb show-t a Semmarit nevű férfikórus nyomta.

 

kepatmeretezes_hu_semmarit.jpg(Kép: YLE/Youtube) 

 

A közép-finnországi Jyväskylä-ben – a városomban – működő kórus az elnöki palotában, jobban mondva annak lépcsőjén adta elő a Kaksi kättä hississä című dalát. Sajnos nem olyan mély még a finn nyelvtudásom, hogy a Két kéz a liftben című őrület szövegét le tudnám fordítani. Valójában inkább a totális dili a fontos itt, ami nyelvtudás nélkül is üt.

Finnországban ez a nap hatalmas ünnepnek számított, legközelebb újabb száz év múlva lesz ugyanilyen. Ezért volt megtiszteltetés és egyben óriási lehetőség is a fellépés Helsinkiben, a rezidencián. A Semmarit élt az alkalommal, beleadtak apait-apait. Külön felhívnám a figyelmet a szólistára, akinek a mosolya, mozgása Al Bundy figuráját juttatta eszembe az Egy rém rendes család sorozatból.

Nekünk külön érdekesség volt, hogy a kisebbik fiam legjobb barátjának nevelőapja is tagja a kórusnak. Ültünk a TV előtt és feszülten figyeltünk, kerestük a szemünkkel, igyekeztünk megtalálni az énekesek között. Nem kellett azonban nagyon koncentrálnunk, annyira egyedi feje van, hogy azonnal megláttuk. Na, kitaláljátok, vajon melyik fickó az ismerősünk?

 

 

Rá kellett jönnöm, hogy Jyväskylä a legmenőbb város az Isten háta mögött.

 

 

A neten szörfözgetve bukkantam rá a finn Ebeneser Alapítvány archív fényképeire. Órákat töltöttem a nézegetésükkel, annyira magával ragadóak a korabeli gyerekek arckifejezései, a játékok, a berendezési tárgyak. Íme, tizenhárom felvétel a még orosz fennhatóság alatt élő finnek első óvodapedagógiai projektjéből, valamikor az 1910-es évekből.

 

kepatmeretezes_hu_03.jpg

 

Az Ebeneser Alapítványt 1890-ben hozta létre két, módos családban élő hölgy, Hanna Rothman (1856-1920) és Elisabeth Alander (1859-1940). A hölgyek alapgondolata az volt, hogy a gyerekek fejlesztését, oktatását már a lehető leghamarabb el kell kezdeni, s mindezt nem esetlegesen, hanem szakszerűen kell megtenni. Tudtukon kívül ezzel megalapozták a finn oktatás napjainkban tapasztalható hírnevét. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy nem lehet egyik napról a másikra kiépíteni egy emberbarát rendszert, ehhez a finneknek is kellett száz év.

A képeken azt látom, hogy a játék és a hétköznapi élet feladataira való felkészítés egyaránt jelen volt az alapítvány által fenntartott intézményekben. Ötven éven át ők voltak az egyetlenek Finnországban, akik óvodapedagógusokat képeztek, majd Helsinkiben, Tamperében és Jyväskylä-ben gyakorlóhelyet biztosítottak az óvodapedagógiát tanulóknak. Ma Helsinkiben óvodamúzeumot működtetnek és támogatják a korai neveléssel kapcsolatos kutatásokat, szakirodalmat jelentetnek meg.

Jöjjenek tehát a fényképek:

 

kepatmeretezes_hu_12.jpg

 

kepatmeretezes_hu_04.jpg

 

kepatmeretezes_hu_05.jpg

 

kepatmeretezes_hu_06.jpg

 

kepatmeretezes_hu_08.jpg

 

kepatmeretezes_hu_09.jpg

 

kepatmeretezes_hu_13.jpg

 

kepatmeretezes_hu_02.jpg

 

kepatmeretezes_hu_07.jpg

 

kepatmeretezes_hu_01.jpg

 

kepatmeretezes_hu_10.jpg

 

kepatmeretezes_hu_11.jpg

 

(Képek: flickr, Ebeneser-säätiö)

Narancsízű Budapest

2017.11.10. 10:59

A finnek vagy beleharapnak Budapestbe és egy kicsit megcsócsálják, majd a másik felét is behajítják a szájukba, vagy bekapják egyben és elrágódnak rajta. Az év végi ünnepek közeledtével ugyanis ellepik a finn élelmiszerboltokat a Budapest márkanéven ismert bonbonok. A magyar főváros neve Finnországban 1936 óta egyet jelent az édes karácsonnyal.

 

kepatmeretezes_hu_budapest01.jpg 

A klasszikus Budapest bonbon rumos. Kicsit a Rigó Jancsi nevezetű cukrászsüteményre emlékeztet az íze. Talán nem véletlen, hogy a dobozán egy hegedű van, a bonbonkockák csomagolásán pedig egy hegedűs zenél. Feltehetően a romantikus és egzotikus magyarságkép adhatta az inspirációt 81 évvel ezelőtt a korabeli marketingeseknek, amikor nevet választottak a terméknek. Kerestem az interneten ezzel kapcsolatban valami konkrétumot, de sajnos nem találtam.

 

kepatmeretezes_hu_budapest02.jpg 

Az új Budapest bonbon narancsos. A doboz és a csomagolóanyag alapmotívumai változatlanok, csak a doboz kékült be, oldalai pedig narancssárgák lettek. Nekem nem igazán ízlik, a csokoládé semmilyen, a töltelék túl édes és az állaga sem kifejezetten kellemes. Engem a közepes minőségű, hazai szaloncukrokra emlékeztet. Nem állítom, hogy ehetetlen, elfogy, de többet nem választanám, ha van helyette valami más.

 

kepatmeretezes_hu_budapest03.jpg(A képek sajátok.)

 

Itt egy kis videó pár évvel korábbról, amikor először csodálkoztam rá Budapest finnországi jelenlétére.

Nemrégiben alakult egy Facebook csoport, amiben finnországi magyarok osztják meg egymással különleges fényképeiket. Fényképeiket elhagyott kesztyűkről. (Félkezű ország, avagy gazdátlan kesztyűk Finnországban) Tudom, semmi értelme az egésznek, de jó móka. Most egy nyereményjáték is kapcsolódik ehhez a furcsasághoz.

 

kepatmeretezes_hu_cygnaeuksenkatu.jpg 

Akik november során megosztanak ott legalább egy, a csoport szabályainak megfelelő fényképet, azok között kisorsolom A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című könyv egy példányát. Szerényen megjegyzem, hogy ezt a szatirikus-misztikus krimit én írtam még az óhazában. A nyertesnek természetesen dedikálom. Sorsolás december 1-jén, közjegyző nem lesz jelen és a nyereményt postán juttatom el a szerencsés fotóshoz.

 

kepatmeretezes_hu_kauppakatu.jpg 

A csoport nyitott más nemzetiségűek előtt is, de nekik nem tudok könyvet felajánlani. Ha valaki esetleg rendelkezne angol, finn vagy bármely más nyelvű könyvvel, amit elküldene egy esetleges nyertesnek, aki nem beszéli a gyönyörű, magyar nyelvet, az írjon nekem. Vagyis örömmel várom a felajánlásokat, hogy kiszélesíthessük a nyereményjátékot.

A csoport szabályzatának lefordítását is köszönettel venném. Eddig csak magyarul és angolul van meg. Jöhet bármilyen más nyelven finntől az arabon át a kínaiig.

Hajrá!

 

kepatmeretezes_hu_2015aprilis03.jpg (A képek sajátok.)

 

Ideírom a szabályzatot is, hátha valakit érdekel, de nincs kedve átkattintani:

„Néhány magyar nagyon meglepődött, hogy Finnországban milyen sok gazdátlan kesztyű és más ruhadarab hever az utcán, lóg kerítésen, bokrokon, faágakon. Egyesek nem voltak restek lefotózni ezeket az utcadíszeket és közzé is tették azokat a neten. Ez a csoport nekik nyújt széles nyilvánosságot.


A csoport szabályzata tehát csak annyi, hogy itt megosztható minden fénykép, ami finnországi elhagyott kesztyűkről készült. Időnként elfogadunk sapkákat, sálakat, pulóvereket ábrázoló fotókat is. Elhagyott biciklikről, rollerekről és irodai székekről nem kérünk fotókat. Aki durva, ízléstelen, vagy csak simán politikai színezetű dolgokat mond vagy jelenít meg bárhogyan, azt azonnal, indoklás nélkül kizárjuk. Kemények leszünk, mint a finn időjárás a kesztyű nélkül flangálókkal.


Kesztyűt elmozdítani, vagy csak fotó céljából ledobni nem ér! Minden képen abban a természetes helyzetében legyen lekapva az egyed, ahogy meglátta a fotós.”

Takarékos elnökök

2017.10.29. 20:52

Az idén 100 éves Finnországban a köztársaság elnökeit kiemelkedő tisztelet övezi. Eddig tizenkét elnök volt hivatalban, ami száz évhez képest nem is olyan nagyon sok. Az első nyolcat az egyik helyi bank ajándékérmékre pakolta még az 1960-as években, s osztogatta az ügyfelei között. Habár euróban kifejezett értéke ma sem nagy ezeknek a tokeneknek, a gyűjtők körében népszerűnek nevezhetők. Nemrégiben nekem is sikerült teljessé tennem az alapsorozatomat, most a változatok összeszedegetése következik.

 

kepatmeretezes_hu_ypolettik.jpg

 

A Säästöpankki, vagyis Takarékbank néven létezett pénzintézeti hálózat a magyar Takarékszövetkezetekhez volt hasonlatos. (Ma már megújult felépítésben működik tovább.) Ők igyekeztek takarékoskodásra bírni a népeket jutalmazással, az elnöki képmások ajándékozásával. 1960-67 között, a minden év októberében megrendezett takarékoskodási héten (Säästöpankkiviikko) kaptak ilyen meglepetést a banki ügyeiket intézők.

 

yhatlap.jpg 

Az érmék hátoldalán a Säästöpankki címere látható, az aktuális évszámmal. A címeren belül elhelyezett 1822-es szám a bank alapítási évét jelzi. Közel 2 millió 400 ezer darab készült a sárgaréz érmékből a nyolc év alatt. Finnországban a svéd is hivatalos nyelv, így svéd változat is napvilágot látott mindegyikből, amelyek napjainkban értékesebbek, lévén nagyságrendekkel kevesebb van belőlük. 1959-63 között a Säästöpankki fiókintézményei is kiadtak emlékérméket, amelyek előoldalán nem csak az elnökök, hanem művészek is szerepeltek. Ezeknek az érméknek a hátoldalán a bank címere helyett az adott városban működő bankfiók épülete található. Vagyis van még mit gyűjtenem.

Mivel nem szeretném untatni azokat, akiket az érmék hidegen hagynak, minden egyes elnököt ábrázoló érme képe alá teszek egy-egy érdekességet az adott elnökről.

 

Kaarlo Juho Ståhlberg (1865-1952)

 

ystahlberg.jpg 

A köztársaság első elnöke jogtudós volt, akit több, karizmatikus politikus vetélkedésétől kísérve választottak meg erre a posztra, mintegy nevető harmadikként. Az alapjában véve visszahúzódó természetű, s enyhe beszédhibás Ståhlberg nem szeretett utazni, így elnökségének hat éve alatt egyetlen hivatalos, külföldi úton sem járt. Teljes mértékben a külügyminiszterre bízta a külkapcsolatok ápolását.

Mandátumának lejárta után nem jelöltette magát az elnökválasztáson. Bölcsessége, jelleme miatt azonban tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt, több utóda is példaképének tekintette, tanácsait rendre kikérte. Haláláig a „szürke eminenciás” szerepét játszotta, rossz nyelvek szerint nagyobb befolyása volt a finn politika alakítására elnöksége után, mint a hivatali idejében.

 

Lauri Kristian Relander (1883-1942)

 

yrelander.jpg 

Negyvenegy évesen választották meg Lauri Kristian Relandert Finnország elnökének. Temperamentuma szöges ellentéte volt elődjének, hivatali ideje alatt több külföldi utat tett. Sokoldalúságát mutatja, hogy filozófusi és agronómusi végzettséget is szerzett. Elnöksége előtt írt nyúlápolási útmutatót valamint egy könyvet a skandináv országok mezőgazdaságáról. Doktorátusa a vetőmag csíráztatásról szólt. Hiába foglalkozott azonban magas szinten a növénynemesítéssel, egyetemi állást nem kapott, így a politikával kezdett el foglalkozni. Épp csak 35 éves volt, amikor a parlament elnöke lett, köztársasági elnökké választását megelőzően megyei kormányzói posztot töltött be.

Pártjának több vezetőjével is vitába keveredett, ezért – habár szerette volna – nem jelölték őt újra a következő választáson. 6 éves elnöki mandátumát követően a tűzoltóság fejlesztésén dolgozott haláláig.

 

Pehr Evind Svinhufvud (1861-1944)

 

ysvinhufvud.jpg 

1931-ben, a világgazdasági válság közepén egy már korábban visszavonult politikust, Pehr Evind Svinhufvudot választották finn elnöknek. Ő 1907-13 között – még az orosz fennhatóság idején – a parlament elnöki tisztét töltötte be és két alkalommal olyan radikális beszéddel nyitotta meg az ülést, hogy a cár képviselője azonnal fel is oszlatta azt. Később megtagadta orosz állampolgárok finn hivatalokba való kinevezését, ezért Szibériába száműzték. A legenda szerint az oroszországi forradalom kitörése után bement a száműzöttek helyi parancsnokságára és bejelentette, hogy: „Aki engem letartóztatott, azt letartóztatták, ezért én most hazamegyek.”

1917 novemberében otthon kormányfővé választották, ebben a minőségében Leninnel is tárgyalt Finnország függetlenségéről. A finn polgárháború idején – 1918-ban – ideiglenes államfő, majd kormányzó volt. Köztársasági elnökként hat évig, 1937-ig irányította hazáját.

 

Kyösti Kallio (1873-1940)

 

ykallio.jpg 

Finnország egyetlen olyan elnöke Kallio volt, aki nem rendelkezett egyetemi diplomával. Gazdag paraszti családba született, így politikai pályafutását megelőzően gazdálkodással foglalkozott. Fő célkitűzésének a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését tekintette, nevéhez fűződik az általános iskolakötelezettség és a vallásszabadság törvénybe iktatása. Sikereit elhomályosította a háború kitörése. Kallio egészsége gyorsan romlani kezdett, ezért 1940. december 19-ével lemondott elnöki tisztségéről. A fővárosból a családi birtokra utazni készülő, lemondott elnök a főpályaudvaron rosszul lett és meghalt.

 

Risto Ryti (1889-1956)

 

yryti.jpg 

Az egykori pénzügyminiszter és a Finn Nemzeti Bank vezetője háborús időben került az ország élére. A németekkel kötött szövetség jegyében vállalta, hogy Finnország addig nem lép ki a háborúból, amíg a Német Birodalomnak szükségük van a finnekre. A harci szerencse fordulása után Ryti belátta, hogy közeleg az összeomlás, ezért 1944-ben lemondott ez elnökségről, hogy személye ne akadályozza a Szovjetunióval való megegyezést. A háború után bíróság elé állították és tízéves börtönbüntetésre ítélték, de 1949-ben elnöki kegyelemből szabadult. Hazájában soha nem tartották bűnösnek, ami abból is látszik, hogy temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára.

 

Carl Gustaf Emil von Mannerheim (1867-1951)

 

ymannerheim.jpg 

Bármikor volt eddig szavazás Finnországban arról, hogy ki a finn történelem legmeghatározóbb alakja, azt mindig Mannerheim marsall nyerte. Az ő élete annyira kalandos és változatos, hogy a róla szóló különleges történetek több könyvet is megtöltenének.

Az ország számára kritikus időszakban, 1944-46 között elnökként is tevékenykedő hadvezető jól taktikázott a II. világháború végén. A németeket önerőből űzték el a finnek, így elkerülték a szovjet megszállást. A marsall pedig azonnal lemondott, amint megkezdődtek a béketárgyalások, nehogy a szovjetek miatta állítsanak teljesíthetetlen feltételeket a finnek elé. Önkéntes száműzetésben, Svájcban hunyt el.

Egyik kedvenc történetem vele kapcsolatban a dohányzásáról szól. Hitlerrel tárgyalt éppen a finnek háborús részvételéről, amikor látványosan szivarra gyújtott. Tudta, hogy a Führer ki nem állhatja a dohányfüstöt, de le akarta mérni, mennyire fontos a németeknek a finnek szövetsége. Mivel a dühkitöréseiről ismert Hitler nyugalmat erőltetett magára, Mannerheim megértette, hogy ezúttal nincs alárendelt szerepben a megbeszélések során.

 

Juho Kusti Paasikivi (1870-1956)

 

ypaasikivi.jpg 

Ő volt a megfelelő ember a kényes feladatra, 1946-56 között vezette az országot. A jogi diplomával rendelkező Paasikivi közigazgatási jogot tanított, dolgozott az államkincstárban, volt diplomata, három alkalommal a kormány élén is állt. Az 1930-as és 40-es években többször is vezetett finn delegációt Moszkvába, a szóbeszéd szerint előtte gondosan elkészítette a végrendeletét. Ismerhette Sztálin tárgyalási módszereit.

Félelmei ellenére hatékonyan egyeztetett a diktátorral, Finnország megőrizhette viszonylagos függetlenségét. Külpolitikai sikerei alapozták meg az ország gazdasági sikereit, s a világháború után hét évvel ő nyithatta meg Helsinkiben az olimpiát. Hatalmas teljesítmény ez egy vesztes, kivéreztetett országtól.

 

Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986)

 

ykekkonen.jpg 

Sokan Finnország aranykorának tekintik Kekkonen 26 évig tartó uralmát. A Kádár János által is nagyra becsült Kekkonen 1956-82 között, három kitöltött és egy megkezdett elnöki ciklus alatt volt a „jó király”. Az alkotmányt megváltoztatva lehetett ennyiszer megválasztani és csak nagy nehezen sikerült rávenni a lemondásra. Távozásra végül az elhatalmasodó betegsége vette rá, de még ma is rengetegen nosztalgiával gondolnak elnökségére.

Elegendő csak egy vastag, fekete keretes szemüveget felvenni és már mindenki tudja, hogy Kekkonent utánozza az illető. Fényképe napjainkban divatos hipszterkellék, ott mosolyog pólón, kötényen, tarisznyán, hűtőmágnesen. Nem mellesleg Kekkonen volt az első elnök, akit megszereztem a Säästöpankki ajándékérmék közül.

 

(Képek: JM)

Köszönet az ajándékérmékről szóló információkért Saija Sillanpää-nak (Hämeenlinnan kaupunginmuseo)! Kiitos!

Az elnökök életrajzával kapcsolatos információk forrása a finn és a magyar Wikipedia.

Finnország harmadik legnépesebb települése, Tampere egykor ipari központ volt. Mára a gyárak vagy eltűntek, vagy jó esetben kulturális terekké alakultak. Ilyen új arculatot kapott a textiliparban érdekelt Finlayson cég valamikori épületegyüttese, amely a várost átszelő Tammerkosi folyó partjára épült. Itt bukkantam rá egy fura tehénre, amit távolról birodalmi lépegetőnek néztem.

 

kepatmeretezes_hu_tehen01.jpg

 

Hatalmas divat az újrahasznosítás. Igaz, bolygónkat nem ez menti meg a pusztulástól, de legalább a kreativitást növeli. Akik pedig régi anyagokból új dolgokat hoznak létre, menő művészeknek tekinthetik magukat. Szerintem sok gagyi készül az újrahasznosításra hivatkozva, de a tamperei tehén kifejezetten jól sikerült.

 

kepatmeretezes_hu_tehen02.jpg

 

A Toyota Hiace testű barom egy időszaki kiállítás keretében érkezett a valaha volt gyár udvarára, s eredetileg már augusztusban távoznia kellett volna. Egy általam rejtve maradt ok miatt azonban maradt, így sikerült vele összefutnom.

 

kepatmeretezes_hu_tehen03.jpg

 

A fejét büszkén az égre emelő fémállat a Szent borjú címet viseli és Miina Äkkijyrkkä művésznő alkotása. A 68 éves, de örökifjú szobrásznő eléggé ellentmondásos személyiség, akár megosztó egyéniségnek is nevezhetjük. Megszállott tehénmániás, tervezett már postabélyeget és ágyneműgarnitúrát, étkészletet és függönyöket is, valamennyin tehenek néznek bizakodva a vásárlókra. Pár éve perben állt Helsinkivel, mert a várostól bérelt területen vágóhídról vásárolt, így megmentett teheneket tartott. A pert elvesztette, állatait levágták és a boltokban Äkkijyrkkä nevével reklámozva árulták a húsukat.

 

kepatmeretezes_hu_tehen04.jpg

 

Miina Äkkijyrkkä valóban furcsa teremtés, például állatimádata nem akadályozta meg abban, hogy a képen látható bádogtehén tamperei bemutatására hatalmas bundában érkezzen. Különös, hacsak nem műszőrme volt rajta. Már a neve is sokatmondó, ugyanis művésznév. Korábban Riitta Loiva néven élt, majd 1976-ban váltott. Az äkkijyrkkä szó jelent meredeket, túlzót, szélsőségest is. A Miina létező keresztnév, a Vilma finn megfelelője, de a szótáram szerint katonai használatban aknát is jelent. Szélsőséges Akna. Ehhez már nem is tudok mást hozzátenni…

 

kepatmeretezes_hu_tehen05.jpg

 

(A képek sajátok.)

süti beállítások módosítása